Süllyedő városóriások

2005-ben a Mississippi torkolatánál a szél korbácsolta dagályt, óriási esőzést és a várost védő gát szakadását okozó Katarina hurrikán közel 2000 ember halálát okozta. 2008-ban a Nargis trópusi ciklon az Irrawaddy folyó deltájára lesújtva 138 000 emberéletet követelt. Nemrégiben Thaiföld fővárosa, a Chao Phraya folyó deltájában fekvő Bangkok belvárosa került hónapokra víz alá, súlyos gazdasági károkat és világszerte a merevlemezek árának drágulását okozva.

A világ nagy deltatorkolatainak 85 százaléka súlyos árvizeket szenvedett a múlt évtizedben, melynek oka a deltavidékek süllyedése. Mivel a folyótorkolatokat az emberiség különböző (gazdasági, mezőgazdasági és kereskedelmi) okokból régóta kedveli, óriási városok fejlődtek ki körülöttük: pl. Sanghaj, Bangkok, Rotterdam, Kairó, Buenos Aires vagy New Orleans. Összességében félmilliárdnál is több ember él a különböző deltavidékeken.

A probléma az, hogy az éghajlatváltozásnak, a városi vízgazdálkodásnak, a folyószabályozásnak és a gátaknak köszönhetően e területek egyre gyorsabban süllyednek.

A deltavidékek szintje évente kb. 3 mm-t csökken. A természetes folyamatok hatására a folyók által lerakott üledékrétegek egyre jobban összetömörödnek, és a területek tengerszint felett maradásához folyamatos üledék-utánpótlásra lenne szükség. Az érintetlen folyótorkolatoknál ez az üledék az éves áradásokkal meg is érkezik, ám a különböző folyami létesítmények ezt a folyamatot jelentősen korlátozzák. A Po folyó töltésrendszere pl. már olyan régóta megvan, hogy a deltavidék már teljes egészében tengerszint alá került. Más területeken a folyók vízszintje olyan mértékben lecsökkent, hogy egyáltalán nem jut el a hordalék a torkolatvidékre. Ilyen az amerikai Colorado folyó egykor zöld lagúnákban bővelkedő deltája, mely mára kietlen tájjá változott.

Ha kevesebb vizet használnánk a folyókból, és lebontanák vagy újraterveznék a gátakat, az üledék újra a torkolatokhoz jutna. Az elmúlt évtizedben több száz gátat bontottak le amerikai folyókon, de nem elsősorban a hordalékszállítás helyreállítása miatt, hanem mert elöregedtek vagy szükségtelenné váltak. A modern gátak ma már világszerte olyan zsilipekkel épülnek, melyek a gát alján nyílnak, utat engedve a vízjárástól függően több-kevesebb hordaléknak.

Ott, ahol a hordalék lejut a deltához, természetes vagy szabályozott áradás révén le is kell rakódjon a süllyedő torkolatnál. Farmerekkel összefogva biológusok dolgoznak azon, hogy árvíztűrő fajtákat nemesítsenek ki, hogy e területek mezőgazdaságilag hasznosíthatók legyenek.

Ahol azonban utak és épületek állnak, nem olyan könnyű megoldást találni. Sanghaj, Kanton, Bangkok és Jakarta az elmúlt 50 évben pl. több mint 1 métert süllyedt. E sűrűn lakott területeken nem jöhet szóba a hordalék lerakása. E városokban pl. az olaj- és a talajvízkinyerés is fokozza a környező területek további süllyedését. A vízdíjak drasztikus emelése pl. Thaiföldön felére csökkentette a vízfogyasztást, hatására a sekély víztározók szintje visszatért az 1988-as szintre. A terület éves süllyedése pedig 10 cm-ről újra 1-2 cm-re mérséklődött.

A Po deltájánál metángáz-kitermelés miatt a tengerszint évente 6 cm-t emelkedett a 60-as években, de a gázkitermelés leállítása után ez 1 cm alá mérséklődött. Kaliforniában pl. vizet juttattak vissza a kiürült olajmezőbe. A terület süllyedése 38 cm/év értékről 0-ra csökkent. Hasonló megoldással próbálkoztak Norvégiában is, ám a felszín alatti mészkő oldódása miatt ott ez nem járt sikerrel. Ráadásul a folyadékbejuttatásról kiderült, hogy több 100 mikroföldrengést okozhat, hosszú távon ezek erőssége elérheti akár a 4-es fokozatot is.

A süllyedő területek végső soron feltöltéssel óvhatók meg. Ha ez valamiért elmarad, a tengerszint alatti területeket fallal és vízpumpákkal kell védeni az árvizek, vagy pl. Hollandiában a tengerszint emelkedése ellen. Ezek azonban igen költséges megoldások.

2009-ben kutatók egy csoportja arra vállalkozott, hogy különböző adatokat használva megbecsüljék a világ nagyobb folyódeltáinak állapotát, írja a New Scientist. Azt találták, hogy a 33 vizsgált deltából 24 süllyedt, némelyikük évente több cm-rel is. Ez magyarázhatja az árvizek növekvő gyakoriságát.

Súlyosbító tényező, hogy a folyódelták süllyedésével párhuzamosan a tengerszint is emelkedik az éghajlatváltozás hatására. Ez az emelkedés évente kb. 3 mm a gleccserek és a jégmezők olvadása, illetve a melegebb tengervíz nagyobb térfogata miatt. 2100-ra közel 1 méteres tengerszint-emelkedést jósolnak a kutatók, ami komoly gondokat jelent majd világszerte a tengerparti városoknak.

A süllyedő folyódeltáknál a problémák még fokozottabban jelentkezhetnek. Thaiföldön már bepillantást nyerhetünk abba, mi vár a veszélyeztetett területeken élőkre. A tengerparttól néhány száz méterre, egy parányi szigeten álló Wat Khun Samut Trawat egykori buddhista kolostor padlóját már sár borítja, alacsonyabb ablakait pedig a tenger hullámai nyaldossák.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.