A holnap startoló hannoveri expó – amely még mindig a világ legnagyobb informatikai seregszemléjének számít – kikapaszkodóban van a gödörből, és minden jel szerint sikerül elkerülnie az előző években még realis esélynek látszó eljelentéktelenedést, ennek azonban a közönség egy részének elveszítése az ára. A Las Vegas-i CES hamarabb van (és egyébként is amerikai), a barcelonai MVC-n a mobilipar nagy petárdái már mind eldurrannak, mire a március eleji CeBIT-re sor kerül, már mindenki tud minden fontosat a piac következő fél-egy évének trendjeiről.

A hannoveri vásárt részben a konkurencia (beleértve az őszi berlini IFA-t is), részben az iparág elhúzódó krízise küldte a padlóra. A mostani vásárra a túlélés érdekében új identitást építettek: a cél ma már a gazdasági és politikai döntéshozók bevonzása, nagy üzletek megkötése vagy előkészítése. A megnyitót celebráló mindenkori német kancellár mellett az idén más vezető európai politikusok is egymásnak adják majd a kilincset, a díszvendég pedig Lengyelország lesz (az egyetlen állam a régióban, amelynek IT-szektora a válság alatt is töretlenül bővült. Magyarországot várhatóan tizenkét cég képviseli.

A központi téma ezúttal a Shareconomy, vagyis a tartalom- és eszközmegosztásra épülő gazdaság lesz, ami már most is több eurómilliárdos szektor Európában. A fazonváltás már tavaly meghozta az első gyümölcsöket: állítólag több mint hétmillió üzleti kontaktus jött létre az expó öt napja alatt, s ezzel a CeBIT a világ leghatékonyabb üzleti marketingplatformjává vált. Cserébe elveszítette az egyszerű érdeklődők és a diákok jelentős hányadát (utóbbiakat részben a megváltozott árképzés miatt). Tavaly 4200 kiállító és 312 ezer vendég érkezett, az idei számokból kirajzolódik majd, hogy vége van-e már a válságnak.