Az Ericssontól már megszokhattuk, hogy kutatói a legőrültebb megoldásokkal rukkolnak elő, és a mostani szakkiállításon sem volt ez másként. Legújabb nagy dobásuk a connected window, amellyel az ablakoknak adnának egészen újszerű feladatot: az adatátvitelben használnák fel azokat. De hogyan lehet az ablakot a hálózatra csatlakoztatni, s ha véletlenül sikerülne ez, mit kezdenénk egy ilyen nyílászáróval?

A többnyire passzív építészeti elemként szolgáló ablaküvegek a mérnökök szerint nagyon is hasznosak lehetnek a kommunikációban, ugyanis nemcsak a napfényt engedik be, de a rádióhullámokat is. Ezt pedig szerintük ki lehet és ki is kell aknázni, tehát az ablak lehet a jövő antennája. Néhány fémcsíkot elhelyezni egy többrétegű ablaküvegben nem olyan nagy dolog, de ahhoz már kell a tudás, hogy mindez ne látszódjon és valóban antennaként működjön.

A cég elképzelései szerint ezzel a módszerrel az irodaépületekben jelentkező hálózati lefedettségi problémák hamarosan áthidalhatók lesznek, de akár buszokban vagy vonatokon is használható lehet az átlátszó fóliarétegbe integrált antennamegoldás, amelynek eredményeképp gyorsabb lesz az adatátvitel, rövidebb a válaszidő, így jobban működik a mobilnet, és kevésbé hamar merül le a telefon.

Jellemző, hogy a mobilinternet-korszak hajnalán a buszokra és a vonatokra még olyan ablakokat fejlesztettek, amelyek a Faraday-cella jelenséget kialakítva megakadályozták a rádióhullámok terjedését: az akkori elképzelések szerint ugyanis jobb lett volna, ha némák maradnak a készülékek, hogy az utasok ne zavarják egymást a telefonálgatással.

Az ablakgyártók álma lesz az a másik szokatlan megoldás, amelynek lényege, hogy minden üvegre lehet átlátszó érzékelőréteget felhordani, így az ablak maga digitalizáló táblaként is üzemelhet. Az Ericsson kísérleti rendszere arra is lehetőséget ad, hogy az üvegre felírt szövegeket vagy ábrákat az ablak továbbítsa okostelefonra, tabletre vagy egy szerverre.

Arra is van megoldás, ha bárkit is zavarna, hogy átlátszó üvegen prezentál: az ablak egy másik átlátszó fólia segítségével másodpercek alatt félig áteresztővé vagy fehérré változtatható – feleslegessé téve a redőnyt vagy a spalettát. Persze a svéd mérnökök nem tudják, amit a mediterrán népek: az évszázadok óta használt spaletta nemcsak a fényvédelem, de a hőszigetelés miatt is nagyon fontos, nem beszélve az esztétikumról. Mivel egy ilyen ablak napelemként is működhet, felhasználásával az iroda vagy a lakás áramfogyasztása is csökkenthető lehet.

A koncepcióba természetesen a svédek kutató-fejlesztő központjaiban dolgozó mérnökök beleálmodták a vezérlőfunkciót. Miért ne lehetne az ablakon például a villanykapcsoló vagy a légkondivezérlés? Ez igazán futurisztikus ötlet, hatalmas sikere lehet az építészeti piacon, a high-tech új építésű lakások vásárlói bizonyosan meg fognak őrülni érte.

Sikerre esélyes az i’m watch is, amellyel mi lehetünk az ismert filmsorozat, a Knight Rider főhőse, Michael, aki szuperokos órájával mindig segítségül tudja hívni autóját, Kitet. Ehhez az óra már meg is van az olasz fejlesztés képében, amelyen egy saját fejlesztésű Android-rendszer működik, s Bluetooth-kapcsolaton keresztül az összes Android-, iPhone- és Blackberry-készülékkel együtt tud működni. Jelzi, ha hívás érkezik, lehet vele telefonálni, szerkeszteni a naptárat vagy a névjegyalbumot, de éppenséggel a saját alkalmazások között is lehet válogatni. Az érintőképernyője apró, de precízen vezérelhető, a hardver pedig elég gyors, a dizájn jól sikerült, tehát a karórának minden esélye megvan arra, hogy elnyerje a felhasználók tetszését. Legfeljebb a 350 eurós ár az, ami kétségessé teheti a piaci sikert.

A mobil eszközök hatékonyságának növekedéséhez és terjedéséhez persze jól megtervezett univerzális csipekre van szükség. Processzorokra. Noha úgy tűnt az utóbbi években, hogy az Intel, a világ vezető csipgyártója mintha megfeledkezett volna a mobil eszközökről, végre kiderült, hogy ez nem így van. Most ugyanis bemutatták az Atom SoC platformot, amely kiváló teljesítményt nyújt, alacsony fogyasztásával és hosszú akkumulátor-üzemidejével könnyedén felveszi a versenyt a mai legnépszerűbb készülékekkel. A nagy teljesítmény könnyed böngészést biztosít, és akadásmentessé teszi a full HD-filmek nézését.

 – Második generációs termékeink dupla számítási teljesítménnyel és háromszoros grafikus teljesítménnyel érkeznek, miközben folyamatosan alacsonyan tartják az energiafelhasználást – mondta Hermann Eul, az Intel alelnöke. Bemutatta az Intel XMM 7160 megoldást is, amely a világ egyik legkisebb és legalacsonyabb energiafelhasználású LTE-agya, annak érdekében, hogy minden készülékben ott lehessen a negyedik generációs adatátvitel. A fejlesztés okostelefonokkal, táblagépekkel és Ultrabookokkal egyaránt kompatibilis, 15 LTE-sáv egyidejű működtetésére képes, mely az eddigi legnagyobb teljesítményt jelenti a piacon.

Az Intel is felgyorsítja az új, fejlettebb funkciók továbbfejlesztését a jövő korszerű 4G-hálózatainak alkalmazásaihoz – mondta az amerikai szakember, hozzátéve, hogy az Intel a multimode LTE-megoldás szállítását még az idei év első felében megkezdi. Az LTE-átvitel sebességére épít a kínai Huawei megoldása is, az Air Sharing, amely támogatja az okostelefonon található képek és egyéb tartalmak kivetítését és megtekintését a televízió képernyőjén keresztül, illetve a távoli megosztást a telefonok, tabletek és tévéképernyők között, mindezt a vállalat saját felhőszolgáltatásán keresztül. Az Air Sharing az üzleti életben is hasznos megoldás, hiszen lehetővé teszi, hogy otthon vagy az irodában maradjon a noteszgép, s az okostelefonról elérhető fájlokat vetítse ki a dolgozó a monitorra wifikapcsolaton keresztül – bárhol is legyen a világban.