A kereső lecsap a facebookozókra
Az új kereső a Facebookon kívül a Microsoft Bing nevű keresőjét használja (nem pedig a Google-t). A bejelentés szerint az alkalmazás gyökeresen át fogja alakítani a magánemberek keresési és informálódási szokásait, megváltoztathatja a cégek online reklámozását, és egészen új ismereteket nyújthat a felhasználóknak – leginkább egymásról.
Érdekes egybeesés, hogy lapzártakor is tart a felháborodás és a vizsgálat amiatt, hogy az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzata listát vezetett a hallgatókról, első benyomásra olyan védett és szigorúan kezelendő információkat gyűjtve, amelyeknek a forrásai között valószínűleg a közösségi portálok is szerepelnek. Az adatvédelmi és etikai aggályokat felvető lista jól mutatja, hogy milyen fontos egy netezőnek ismernie a közösségi oldalak és a keresők működését.
– A Facebookon az emberek jellemzően nem megoldásokat keresnek, mint mondjuk a Google-ben. A közösségi oldalon a felhasználók olvasgatnak, képeket nézegetnek, chatelnek, játszanak; mondjuk ki: unatkoznak, elütik a szabadidejüket. Ebbe a tevékenységbe viszont teljesen beleillik, hogy az oldal új keresőjével kutakodjanak az ismerőseik életében. Igény tehát van, és idő is lesz rá – mondta el lapunknak Gombos Zsolt, az Online Marketing Akadémia alapító trénere.
A Facebook a cég bevált szokása szerint először az amerikai piacon vezeti be az újítást, majd fokozatosan terjeszti ki a világ többi részére. A magyarországi bevezetésnek előre dedikált időpontja nincs, de valószínűleg heteken belül mindenki tapasztalni fogja a felület változását a saját fiókjában. Az új keresővel lehet keresni ismerőseink adataiban, családi állapotuk, lakóhelyük, életkoruk és ezzel összekapcsolva például a kedveléseik alapján. Gombos Zsolt szerint az újítás – amikor használhatóvá válik Magyarországon – biztosan rengeteg (felesleges) tesztlekérdezést fog generálni, de hogy képes lesz-e rászoktatni a magyarokat a rendszeres használatra, az egyelőre nem sejthető.
A Facebook jelenlegi keresőjét ismerve, sokakban ébredhet kétely az új változat gyorsasága és működőképessége, valamint a találatok relevanciája kapcsán. Ha ezekben a kérdésekben jól vizsgázik, akkor rövid idő alatt hozzá lehet szokni a használatához. Rengeteg olyan terület van, ahol hasznos információkat lehet majd nyerni az új kereső használatával – a legkézenfekvőbb lehetőség a munka- és munkatárskeresés –, hiszen a szűrési kombinációk száma gyakorlatilag korlátlan.
Izgalmas, és egyben baljós jelenség kezd ezzel kapcsolatban körvonalazódni: a nagy tartalomszolgáltatók (a Google, a Facebook, a Microsoft) egyre inkább arra koncentrálnak, hogy minél inkább testre szabják a szolgáltatásaikat, az adott felhasználó igényei alapján.
A felhasználónak az online tevékenységéből kirajzolódó személyisége, érdeklődése, kapcsolati hálója lesz az a közeg, amelyben a virtuális térben is mozogni tud, egyre inkább személyre szabottan – és ezzel egyre szűkebb mezőben. Egyelőre vannak lehetőségeink – ha tudatosak vagyunk – eltüntetni a keresési előzményeket, kitörölni az úgynevezett „sütiket”, nem bejelentkezni stb. De a „nagy testvér” – cserébe a remek szolgáltatásokért – egyre alaposabban figyel.
– A legtöbb ember nem tudatosan használja a Facebookot és a többi programot sem, gyakori például, hogy „titokban” egyszerű játékokat játszanak, akár munkaidőben is, és a végén a program az üzenőfalukra posztolja az „oklevelet”, ezzel persze lebuknak. Nem tudják követni a rengeteg változást, amelyet bevezet a Facebook, és sokan nem mernek kérdezni sem, hiába van jó pár cég, amely vállalja a felhasználók nevelését – mondja Forgács Mariann, a Be Social online marketing ügynökség ügyvezetője. Nemrég kivezette a Facebook annak tiltását, hogy idegenek is küldhessenek üzenetet, ezt többé nem tudjuk letiltani – sokan észre sem vették. A tudatos használathoz kezdőlépésként csoportokba lehetne rendezni az ismerősöket, mint a valódi életben: munkatársak, családtagok, barátok, és utána már csak arra kellene koncentrálni, hogy posztoláskor ne ugyanazt a tartalmat osszuk meg velük – javasolja Mariann.
A magyarok nagyon kis százaléka tudatos Facebook-felhasználó – állítja Gombos Zsolt. A tendencia javul, hála a csapból is folyó állandó figyelmeztetéseknek és vírusszerűen terjedő felhívásoknak, de mégis többségüknél a mai napig minden adat publikus. Pedig érdemes meggondolni – mostantól még sokkal inkább, mint eddig –, hogy milyen bejegyzéseket lájkolunk, mihez szólunk hozzá, és milyen oldalakat követünk, hiszen ezekkel az aktivitásainkkal kerülünk bele azokba a bizonyos szűrési feltételekbe, amelyek alapján a kereső listázni tud minket.
