A zajos munkahelyeken dolgozók, vagy a túl hangos zenét hallgatók gyakran szenvedhetnek zajártalmat, az állandó erős zaj fokozatosan károsítja a hallósejteket. Úgy tartják, hogy a 80 decibelnél erősebb zajok esetén reálisan számolni kell halláskárosodással, a 120 decibelnél nagyobb hanghatások már fizikai fájdalmat okoznak. A hallás romlásának további okai között szerepel a szervezet természetes elöregedésével bekövetkező hallósejtelhalás, többféle fertőzés és betegség, valamint antibiotikum és rákellenes gyógyszer mellékhatásai.

A hanghullámokat a fül belsejében lévő hallósejtek, más néven hallószőrök elektromos impulzusokká alakítják, majd ezek a jelek jutnak el az idegpályákon az agyba, ahol végül érzékeljük a hangokat. A hallósejtek pótlásával a nyolcvanas évek óta foglalkoznak, akkor jöttek rá, hogy a madarak és halak esetében a hallósejtek önműködően regenerálódnak, de az emlősöknél nincs ilyen mechanizmus, így a hallósejtek az embereknél is helyrehozhatatlanul károsodnak.

Elméletileg erre is megoldás lehetne a génterápia, de bonyolultsága és invazív jellege miatt gyakorlatilag nem kivitelezhető a fülben. A hallókészülékek ideig-óráig javíthatnak a halláskárosultak életminőségén, de ezek az alapproblémát okozó hallósejteket nem érintik, így az igazi megoldást az új és ép hallósejtek jelenthetik. Ezt tűzte ki feladatául a nemzetközi részvételű japán kutatócsoport.

Albert Edge, a Massachusetts Eye and Ear kórház és a Harvard kutatója kollégái segítségével új szemszögből igyekezett megközelíteni a problémát. Először is alapos vizsgálatokkal kiderítették, hogyan keletkeznek a hallósejtek. Arra jutottak, hogy a fülben felnőttkorban is megtalálható speciális őssejtek fejlődése során elsődlegesen a Notch nevű jelátviteli rendszer működése határozza meg, hogy az adott sejtből hallósejt lesz, avagy nem. Konkrétan az történik, hogy amennyiben a Notch jelez, a sejtekből nem lesz hallószőr.

A kutatók ezért olyan szert kerestek, amely Notch-gátló hatással rendelkezik. Kísérleti Alzheimer-gyógyszerek között több ilyen, gamma-szekretáz- (enzim) gátló készítmény is van már, amelyek éppen azért nem kerülhettek még alkalmazásra, mert az agyra gyakorolt kedvező hatásuk mellett gátolják a Notch-jelátvitelt és egyéb nemkívánatos mellékhatásaik is vannak. Az egérkísérlet elvégzéséhez az LY411575 jelű készítményt találták a legalkalmasabbnak, amelyet a túl erős hangokkal előzetesen süketté tett egereknek közvetlenül a belső fülébe juttattak, ahol a hallósejteket magában foglaló csiga alakú szerv helyezkedik el.

A szer hatására az egerek fülében a hallósejtek három hónap elteltével másfélszeres növekedést mutattak. A sejtek által kiváltott elektromos impulzusok mérési eredményei is igazolták a javulást, a különböző hangmagassággal végzett kísérletekben a mélyebb tartomány jelei szignifikánsan erősebbek voltak. Ez egyben rávilágít a továbbfejlesztés szükségességére is, mivel a hallósejtek a csigának egyelőre a mély hangokat érzékelő részében regenerálódtak, a teljes hallás visszanyeréséhez még meg kell oldani a magas hangokat érzékelő sejtek regenerációját is.

A sikeres kísérlet arról győzött meg, mondta a japán köztévében a kutatócsoport vezetője, Hidejuki Okano professzor, hogy a halláskárosodás gyógyításában nem a sejtbeültetés a célravezető módszer, hanem az új gyógyszeres terápia. Ezután a gyógyszergyárakon a sor, hogy a kutatókkal együtt kifejlesszék a mindenki számára használható gyógyszert, amellyel visszanyerhetik hallásukat a hallássérültek.

Egereknél már működik a gyógyszeres sejtregeneráció