Az oroszok kilövik Bajkonurt
A Kazahsztánban lévő bajkonuri bázis használata újra vita tárgya lett. Januárban az orosz űrcég, a Roszkoszmosz vezetői arról számoltak be a helyi sajtónak, hogy a kazah kormány a kért tizenhét indítás helyett csupán tizenkét Proton rakéta startját engedélyezte. Válaszul Oroszország azzal fenyegette meg Kazahsztánt, hogy csökkenti a létesítmény 115 millió dolláros idei bérleti díját. Proton rakétát legkorábban márciusban indíthatnak Bajkonurból, de kétséges, hogy az év hátralévő részében ki tudják-e használni az eredetileg kért tizenhét indításból álló kontingenst, hiszen az eddigi legforgalmasabb évben, 2010-ben is csak tizenkét missziót tudtak egy év alatt elindítani.
A Szovjetunió összeomlása után Moszkva megannyi problémával szembesült, ezek egyike volt, hogy a szovjet tudomány, technológia világszerte ismert kultikus helye, a bajkonuri űrbázis Kazahsztán területére esett. Moszkva évről évre dollártízmilliókat fizetett az űrbázis működtetéséért, de mindenki tudta, hogy ez a különös helyzet nem maradhat fenn a végtelenségig. A szovjet űrprogram örökösének számító oroszok 2050-ig tartó használatra kötöttek megállapodást Kazahsztánnal. Nem tehettek mást, hiszen Bajkonuron kívül nincs olyan indítóállásuk, ahonnan Proton rakétákat tudnának felbocsátani. A kazahok kekeckedését talán magyarázza, hogy tavaly két start is kudarccal végződött – az egyik augusztusban, a másik decemberben. Környezetvédelmi gondot nem okoztak a malőrök, mivel nem az indítás után, hanem már a Föld körüli pályán következtek be.
Az orosz hatóságok már 1992 végén eldöntötték, hogy Bajkonurt helyettesítő alternatív megoldást keresnek. 1993-ban több potenciális helyet néztek meg tüzetesebben – mindegyik a Távol-Keleten található. Ezek Bajkonurhoz hasonlóan – legalábbis orosz viszonyokhoz mérten – közel fekszenek az űrindítás szempontjából ideálisnak tekintett Egyenlítőhöz. (Azért célszerű egy Egyenlítő-közeli start, mert így a felbocsátáshoz kevesebb üzemanyag szükséges, hiszen a Föld tengely körüli forgásából adódó kerületi sebesség az Egyenlítőnél a legnagyobb.)
Az egyik lehetséges helyszín a stratégiai jelentőségű Szvobodnij 18 nevű rakétabázis, mely az Amur folyó régiójában található. Ez a mintegy száz rakétasilónak helyet adó bázis 1968-ban épült – szénbányának próbálták álcázni, de az amerikai kémműholdak gyorsan kiderítették az igazságot. A rakétabázist a START-2- megállapodás nyomán 2003-ban ugyan bezárták, de a közeli településen még mindig négyhatezer ember él, és működik az összes alapvető infrastruktúra. Öt vagy hat meglévő rakétasilót állítólag könnyen át lehet állítani űrrakéták indítására. Elvileg szóba jöhetne az északnyugat-oroszországi Arhangelszki területen lévő Pleszeck is, ahonnan jelenleg katonai rakétákat indítanak, ugyanakkor nem alkalmas pilóták vezérelte űrhajók felbocsátására, mert túl északon fekszik – ellenben kiválóan alkalmas robotvezérelt eszközök indítására.
A befutó végül a Szvobodnij 18 kódnévről Vosztocsnijra (Keleti) átkeresztelt helyszín lett. Putyin elnök 2007. november 6-án írta alá a kínai határ közelében lévő űrbázis létrehozásáról szóló rendeletet. Errefelé évente átlagosan 310 napon át tiszta az égbolt, száraz az éghajlat, és erős szélviharok is viszonylag ritkán fordulnak elő. Ugyanakkor Vosztocsnijt nehéz megközelíteni, hiszen nagyjából az isten háta mögött van néhány versztányira. Mellette szólt ellenben, hogy egy űrbázis megépítése itt 180 milliárd rubelbe kerülne, míg például egy új, Csendes-óceán parti bázis ára elér heti 380 milliárd rubelt.
2010-ig a tervekkel bíbelődtek, illetve meghatározták a majdani létesítmény határait. Az építkezésre öt évet szántak, erre 2010–2015 között kerül sor. Az idén befejezik az odavezető utakat és vasutakat, valamint kiépítik az energiaellátást és a vízhálózatot. Az űrbázisról 2015–2016-ban indulhat az első – még pilóta nélküli – űrjármű, illetve indulhatnak az első kommunikáció és a távérzékelésre alkalmas műholdak. Az első emberes küldetés az új generációs Szojuz űrhajóval 2018-ra várható. 2010-ben orosz tisztségviselők már arról beszéltek, hogy 2020-ra a Vosztocsnij űrbázisról indítanák az orosz űrmissziók – emberes, meteorológiai, távérzékelési, navigációs és tudományos küldetések – 45 százalékát, Pleszeck-re jutna 44 százalék, így Bajkonurnak csak 11 százalék maradna.
