Elektronkövetés fényimpulzusokkal
Az arab Nobel-díjnak is nevezett elismerést, amely 200 ezer dollárral, azaz mintegy 44 millió forintos összeggel jár, Krausz Ferenc az Ottawai Egyetemen kutató kanadai Paul B. Corkummal együtt kapja meg – idézte az MTI a Fejszál király alapítványt.
Fejszál szaúdi királyt 1976-ban gyilkolták meg, emlékére hozták létre a Fejszál Király Nemzetközi Alapítványt, amely évente több kategóriában, így a természettudományok mellett az orvostudomány, az iszlám tanulmányok, az arab nyelv és irodalom területén ítéli oda díját. A 2004 óta odaítélt elismerés kiválasztottjai között találjuk például az őssejtekkel kapcsolatos kutatásokért tavaly orvosi Nobel-díjat elnyerő Shinya Yamanaka japán kutatót, aki 2011-ben kapott Fejszál-díjat.
A magyar kutató számos egyéb kitüntetés mellett a Wittgenstein-díjat és a Leibniz-díjat is birtokolja már. A Fejszál király-díjat márciusban veheti majd át Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban. Az 1962-ben Móron született Krausz Ferenc az ELTE-n elméleti fizikusi, a Műegyetemen villamosmérnöki diplomát szerzett. A PhD-fokozatát a bécsi műszaki egyetemen abszolváló fizikus hamarosan professzori állást kapott ugyanott. Az osztrák állampolgársággal is rendelkező Krausz 2003-ban a garchingi (Németország) Max Planck Kvantumoptikai Intézet vezetője lett, 2004-től pedig a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem kísérleti fizika tanszékének vezetője. 2006-tól társalapítója egy müncheni kutatóintézetnek. Krausz Ferenc kutatócsoportja elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, és használta fel azt az elektronok atomon belüli mozgásának feltérképezésére, megalapozva az attofizika tudományát.
„Csodálatos, szavakba alig foglalható érzés megtudni, hogy a tudományos közösség nagy fontosságot tulajdonít azoknak az eredményeknek, amelyeket az ember munkatársaival elért. Hatalmas motivációt ad, olyan pluszt, amelyből feltehetőleg hosszú éveken keresztül meríteni lehet” – nyilatkozta lapunknak Krausz Ferenc, akinek örömét fokozta, hogy egy olyan kollégával megosztva kapta ezt az elismerést, akire évtizedek óta mint tanítómesterére néz fel.
Ha tudományos álmaik valóra válnak, attoszekundumos fényvillanásokkal előbb-utóbb láthatóvá tehetik az elektronok mozgását nemcsak egyszerű rendszerekben – mint például az atomok, amelyekben ezt a nyomokövetést már sikerült megvalósítani –, hanem rendkívül komplex biológiai molekulákban is, amelyekben az elektromos részecskék mozgása jelenti a legelső lépést olyan változások megindulásában, amelyek (ma még sokszor gyógyíthatatlan) betegségek kialakulásához – rákhoz vagy Alzheimer-kórhoz – vezethetnek. Ha ezeket az első lépéseket sikerül megértenünk, talán nagyobb esélye lehet a molekuláris biológiának és az orvostudománynak arra, hogy végre hatékony terápiákat dolgozzanak ki gyógyításukra. Talán hamarabb hozhatnak eredményt azok a próbálkozásaik, amelyeket nagy teljesítményű ultrarövid lézerimpulzusokkal hajtanak végre. Az ezekkel előállított irányított nagy energiájú röntgen- és ionnyalábok forradalmasíthatják a rákbetegségek korai felismerését (a röntgensugárral) és korai kezelését (az ionsugárral).
Egy egészen más irány a femto-, illetve attoszekundumos (egy femtoszekundum 10 a mínusz tizenötödiken másodperc, egy attoszekundum ennek az ezredrésze) fényimpulzusok használata az elektronika felgyorsítására. Legutóbbi eredményeik – amelyeket a Nature magazin ez évi első számában közöltek – komoly reményeket ébresztettek, hogy egy napon sikerülhet olyan áramköröket építeni, amelyekben a fény elektromos tere kapcsolhatja az elektromos áramot, százezerszer gyorsabban, mint ezt a mai legfejlettebb chipekben teszik a mikrohullámú elektromos terek.
Munkájának része bizonyos mértékig az ELI-ALPS projekt is (amelynek koncepciója hosszú évekkel ezelőtt jelentős részben tőle indult), azaz a szegedi szuperlézer. „Az ELI-ALPS-szal kapcsolatos hivatalos, közvetlen felelősséggel járó szerepvállalástól való visszalépéstől függetlenül csoportommal minden lehetséges segítséget, amire megkérnek, meg szeretnénk adni, ami a kutatóközpont megvalósítását előremozdíthatja. Jelenleg is éppen dolgozunk egy projekten az ELI-HU Kft. megbízásából. Amint elkészül a nagyberuházás, örömmel jövünk és segítünk magyar kollégáinknak az infrastruktúra beindításában és világszínvonalú kísérletek elvégzésében” – hangsúlyozta lapunknak a magyar kutató.
