A Pinterest nem más, mint egy regisztráció után ingyenesen használható, végtelennek látszó virtuális faliújság, rengeteg fotóval, amelyek tematikus rendben, illetve a felhasználók által létrehozott táblákon érhetők el. A „pin”-eléssel, vagyis a képek virtuális gombostűvel (pinnel) való felszúrásával lehet bővíteni a tartalmakat.

Ha bárhol a neten találunk egy „jó” képet, egy mozdulattal áttehetjük a pinboardra, vagyis a faliújságra. Ehhez előtte az angol nyelvű, de inkább képekből álló pinterest.com oldalon elérhető „pin it”-gombot kell elhelyezni böngészőnkben a könyvjelzők között. Ehhez csupán a videóval kísért, egyszerű magyarázatot kell követni (és ennek beállítása rövidebb és egyszerűbb, mint ez a mondat). Követhetjük mások faliújságjain az újabb és újabb képeket, és minket is követhetnek ismerőseink, akik lehetnek akár a Facebook-partnereink is.

A különleges és hétköznapi felhasználók mellett az üzleti életben is hasznos a hazánkban is egyre terjedő szolgáltatásra figyelni. „A felhasználók jobban kötődnek azokhoz a cégekhez, amelyek képeket posztolnak” – emeli ki tapasztalatát Lévai Richárd közösségimédia-specialista, a Közösségi kalandozások című könyv szerzője. Jelképes honlapja van csak, mert inkább okostelefonra fejlesztették ki az Instagram nevű fotómegosztó alkalmazást. A 2010 elején indult, mára a Facebook tulajdonába került népszerű program tulajdonosai és felhasználói között a napokban robbant ki egy botrány.

Az történt, hogy egy december közepén nyilvánosságra került szabályzatmódosításban a reklámok bevezetésére hivatkozva arra kérte az Instagram a felhasználókat, hogy a jövőben előre még nem meghatározott formában felhasználhassa képeiket kereskedelmi célokra. A ködösen fogalmazott ügylet miatt kialakult elégedetlenség hatására még aznap igyekeztek az illetékesek tisztázni a részleteket, de hiába. Most sokan attól tartanak, hogy a képeikkel az Instagram kereskedni fog, nekik viszont nem fizet – majd kiderül, hogy jól sejtik-e.

– Az Instagram tulajdonképpen egy közösségi hálózat, amely okostelefonon történő fényképmegosztáson alapul – magyarázza Lévai Richárd. – A legtöbb embernek valószínűleg az a legizgalmasabb benne, hogy a leghétköznapibb fényképet is pár mozdulattal majdnem olyanná lehet varázsolni, mintha profi fotós készítette volna. A „feljavított” és a spontán fotókat elláthatjuk vicces, reklám-, figyelmeztető stb. felirattal, beállíthatjuk GPS-koordinátákkal, hogy hol készültek, utána pedig megoszthatjuk másokkal.

A megosztás történhet az Instagramon belül és kívül több különböző közösségi hálózatban (Facebook, Twitter stb.) és e-mailben is. A felhasználók tudják követni egymást, lájkolhatják egymás képeit, és hozzá is tudnak szólni azokhoz. Ez utóbbit persze csak módjával, mert a képekért ideérkezők nem szeretnék a rengeteg hozzászólást olvasgatni. Így is néha érdekes párbeszédek alakulnak ki egy-egy kép mellett. Talán senkit sem lep meg, hogy ezek a vizuális közösségi oldalak főleg a nők körében népszerűek. Szórakoztató hatásuk mellett a hétköznapokban is segíthetnek.

A pszichológiai magyarázat a Károli Gáspár Egyetem frissen végzett pszichológushallgatója, Geszvein Erika szerint az, hogy a képek a legtöbb ember számára alkotóörömöt jelentenek, inspirálóak, motiváló hatásúak. Sokan számolnak be arról, hogy ezek a képek kinézetüket, ételeiket, lakberendezésüket is befolyásolhatják, akár napi vagy életcélokat (állást, autót, házat stb.) is kitűznek (szó szerint…) maguk elé.

Az okostelefonos képmegosztó, az Instagram képei egy mobilképernyőn