Piatek maga vitte el zsákmányát az Új-mexikói Egyetem kutatójának, Carl Agee-nek a laborjába, hogy megtudja, mit is vett tulajdonképpen. „Nem úgy nézett ki, mint egy marsi meteorit, így a kereskedő nem is kért érte annyit, amennyi a valós értéke. Egy életen át vizsgáltam a meteoritokat, de ehhez hasonlót nem láttam” – mondta a News Scientist tudományos lapnak Agee, aki szerint egy marsi meteorit piaci értéke grammonként 500-1000 dollár között mozog.

A földön korábban megtalált 110 darab marsi eredetű meteorittól a marokkói teljesen eltér. A lajstromban Northwest Africa (NWA) 7034 nevet viselő, de egyszerűen Fekete Szépségnek nevezett meteorit ugyanis bármelyik társánál jóval több, nagyjából tízszer annyi vizet tartalmaz. Ez éppen elegendő ok arra, hogy tüzetesebben is megvizsgálják, s ha kell, újraírjuk a Mars bolygóval kapcsolatos eddigi elképzeléseinket – ráadásul hihetetlenül olcsón jutunk ehhez a tudáshoz, hiszen nem kellett a Marsra menni érte, elég volt Afrikában bevásárolni.

A 2,1 milliárd évesre becsült kődarab rendkívül hasonlít azokhoz a vulkanikus kőzetekhez, amelyeket a NASA Spirit és Opportunity nevű robotfelderítői vizsgálnak a Mars felszínén. Ez azért érdekes, mert az eddig ismert marsi eredetű meteoritok ásványianyag-tartalma jelentősen eltér a marsjárók mérési eredményeitől.

Ezek ugyanis azt találták, hogy a Mars felszínén lévő kőzetek sokkal gazdagabbak könnyűfémekben – például káliumban és nátriumban –, mint a földre pottyant társaik. Ez azt sugallja, hogy a 110 földön talált meteorit a vörös bolygó mélyebb rétegeiből származik. A 111. ellenben a felszín közelében jöhetett létre. Azt feltételezik, hogy az NWA 7034 egy 2,1 milliárd évvel ezelőtti vulkánkitörésből született. A láva megszilárdult a Mars felszínén, és a hűtési folyamatban valószínűleg a víz is szerepet játszott, így kerülhetett a víz a kőzetbe. A meteorit földre jutására egyetlen elképzelhető megoldást tudunk: egy Marsba becsapódó aszteroida a bolygóról kőzettörmeléket juttatott a bolygóközi térbe, majd évmilliók alatt ez a kődarab hozzánk is eljutott.

A legrégebbi ismert Mars-meteorit, az úgynevezett Allan Hills, 4,5 milliárd éves. A többi sokkal fiatalabb – általában 1,5 milliárd éves – és azután alakult ki, miután a Mars elvesztette vízkészletének zömét. Az NWA 7034 tehát átmenetet képez a legöregebb és legfiatalabb meteoritok között. Sok kutató vallja, hogy a Mars meleg és vizes bolygó volt története kezdetén, s az is maradt hosszú időn át, ám eddig pontosan meg nem határozott korban kiszáradt, s lett a most is ismert száraz és kopár hely.

A Fekete Szépségnek köszönhetően nyugodtan kijelenthetjük, hogy a vörös bolygó felszínén, illetve a felszínközeli rétegekben nemcsak a bolygó fejlődéstörténetének kezdeti szakaszában, hanem akár még kétmilliárd évvel ezelőtt is létezhetett víz. Agee és munkatársai szervesanyag-nyomokat is találtak a meteoritban, de azt még tisztázni kell, hogy az marsi vagy földi eredetű. Ha marsi, na akkor kell újragondolni elképzeléseinket a Marsról.

Nem csak a külseje rendkívüli, a meteorit összetétele lepte meg igazán a kutatókat FORRÁS: NASA