Obama, a mechanikus elnök
A dokumentumot nem vitték utána, így nem is az elnök személyes aláírása, hanem egy úgynevezett autopen által legyártott szignó került a papírra. Obama nem követett el szentségtörést, az amerikai elnökök ugyanis a XIX. század óta használják a szerkezetet, habár ő volt az első, aki már törvényt is jóváhagyott vele.
A mai szerkezetek ősét a brit John Isaac Hawkins szabadalmaztatta az Egyesült Államokban 1803-ban, akkoriban poligráf néven is ismerték. Thomas Jefferson 1804-benmár használta, habár ez az eszköz még távol állt a mai autopenektől. A Robot Pennek is nevezett modern gépeket az 1930-as években kezdték el fejleszteni, és 1937-ben kerültek kereskedelmi forgalomba.
A szerkezet legfontosabb része a mintasablon. Az eredeti aláírás alapján készítenek egy „mátrixot”, amelyet a gépbe helyeznek, majd egy pantográfhoz erősített íróeszköz reprodukálja a szignót. Az eszköz leggyakrabban filctoll, de a gép ma már a legtöbb hagyományos tollal képes dolgozni. A technológiai fejlesztések fő célja manapság az, hogy többoldalnyi szöveget létre tudjanak hozni. Természetesen anélkül, hogy bárki rájönne, egy gép „keze” van a dologban. Az autopen gyártotta aláírások teljesen egyformák, nincs lendületük, ráadásul a toll végig ugyanolyan szögben áll, ami rendes kézírásnál nem lehetséges.
Állítólag Harry Truman volt az első amerikai elnök, aki ezzel írta leveleit és csekkjeit, Gerald Ford pedig már be is ismerte, hogy használja a gépet. A politikusok számára mára természetessé vált az autopen, és a rajongók által autogramért ostromolt sztárok is általában ehhez az eszközhöz nyúlnak.
A gép leveszi a politikusok és a sztárok válláról a terhet,mégsem olyan személytelen, mint a nyomtatott aláírás. A rajongók viszont becsapva érezhetik magukat, hiszen a hőn áhított autogram mégsem bálványuk keze alól kerül elő. Van azonban, aki megpróbálta fenntartani a személyesség látszatát: Ronald Reagan például 22 mintát táplált a gépbe.
2011 májusában Obama volt az első elnök, aki már törvényt is írt alá az autopennel. Az elnök éppen Franciaországba utazott, mikor engedélyezte, hogy ezt használják a szenátus által utolsó pillanatban meghoszszabbított terrorizmus elleni patrióta törvény (USA Patriot) jóváhagyására. Republikánus ellenfelei azonnal ráharaptak a témára: megkérdőjelezték, hogy az aláírás megfelel-e az alkotmányos követelményeknek, de bíróság elé nem vitték az ügyet. Obamáék a Bush-adminisztrációra hivatkoztak, amely 2005-ben arra a következtetésre jutott, hogy az autopen használata alkotmányos: akkori véleményük szerint „az elnöknek nem feltétlenül kell végrehajtania az aláírás fizikai aktusát”. Ennek ellenére George W.
Bush törvényekhez sohasem használta a szerkezetet.
Obamát ezek után azzal is megvádolták, hogy autopennel írta alá az afganisztáni Chinook-katasztrófa áldozatainak küldött részvétnyilvánító levelét. Veteránok egy csoportja még egy szakértőt is felbérelt, hogy kiderítsék az igazságot, a Fehér Ház szóvivője, Jay Carney szerint viszont Obama saját kezűleg szignózta a leveleket.
Az aláírógépet egyébként rendkívüli módon őrzik, ami nem meglepő: ha illetéktelenek kezébe kerül, könnyen visszaélhetnek vele. Jack Shock, Bill Clinton elnöki leveleinek egykori kezelője egyenesen azt mondta: az elnök után az autopent védik a legjobban a Fehér Házban.
