Laboratórium lehet a fél világ
A november elején Colorado és Washington államban tartott népszavazás eredményeként a lakosok hamarosan annyi marihuánát vehetnek, termelhetnek, árulhatnak és füstölhetnek el, amennyit akarnak. Ha a szövetségi jog szerint továbbra is illegális tevékenységről az államok ezután maguk dönthetnek, akkor kiderülhet, hogyan viselkednek az emberek lazább drogtörvények mellett, hogyan befolyásolja ez a drogkartelleket, és nem utolsósorban az, hogy milyen egészségügyi hatása van a marihuánafogyasztásnak.
A kevésbé szigorú törvények olyan kísérletek elkezdéséhez járulhatnának hozzá, melyek eddig kivitelezhetetlenek voltak – írta nemrég a New Scientist. A legengedékenyebb portugál és holland környezet sem elég „laza” ahhoz, hogy a kutatók szabadon vizsgálhassák a marihuána egészségre kifejtett hatását. Ugyanis nehéz rávenni az embereket arra, hogy a marihuánával kapcsolatban olyan információkat áruljanak el, melyek az ilyen felmérésekhez szükségesek lennének. Pedig akkor a kutatók bepillantást nyerhetnének abba, hogy miként befolyásolja a cannabis a pszichológiai problémákat, az alkohol- és dohányfogyasztást. A marihuánafogyasztók például nagyobb valószínűséggel fogyasztanak alkoholt, mint a szert nem használók, de azt nem tudni, hogy a kétféle mámor egymást erősíti, vagy egymást helyettesíti. Ha az utóbbiról van szó, a marihuánafogyasztás legalizálása lehet, hogy jó ötlet, ugyanis az alkoholfogyasztás sokkal több társadalmi problémát okoz, mint a marihuánáé – állítja Jonathan Caulkins amerikai kutató. Ezt igazolja, hogy a gyógyászati célú marihuána legalizációját követően az alkoholfogyasztás miatt bekövetkezett halálos közlekedési balesetek száma 14 százalékkal csökkent Coloradóban. A gyógyászati célú marihuána használata 18 amerikai államban legális, és ennek hatásáról vannak is adatok, ám az USA érvényes szövetségi törvényei miatt ezek nem használhatók fel a terápiás hatások értékelésére. A kutatások – egy meg nem nevezett szóvivő szerint – csupán a kábítószer-fogyasztás negatív aspektusaira koncentrálnak.
Azt már kísérleti eredményekből tudjuk, hogy a cannabidiol (CBD) megöli a rákos sejteket, illetve jelenleg preklinikai kísérletekben tesztelik a szert egy gyerekkori epilepszia (a Dravet-szindróma) kezelésében. A marihuána különböző mennyiségben tartalmaz hangulatmódosító (és egyes vizsgálatok szerint nagy mennyiségben alkalmazva fájdalomcsillapító hatású) tetrahidrokannabinolt (THC) és még vagy 100 másik cannabinoidot. Ezek többségének még sohasem vizsgálták farmakológiai hatását. – Márpedig egy rejtett aranybányáról van szó – állítja Jon Page, a növény genetikai vizsgálatát végző kanadai kutató. A további hatóanyag-vizsgálatok és genetikai elemzések szerinte kideríthetnék, hogy milyen orvosi lehetőség rejlik az ellentmondásos növény alkalmazásában. Ehhez viszont módosítani kell a jogszabályokat.
Úgy tűnik, Barack Obamának is foglalkoznia kell majd a kérdéssel, ugyanis a szomszédos Mexikó nem a drogfogyasztást akarja csökkenteni, hanem a kábítószerrel kapcsolatos erőszakot szeretné visszaszorítani. Ha Amerikában a helyben termelt cannabist vásárolnák az emberek, az a mexikóiak szerint talán kedvező hatással lenne a mexikói drogkartellekre. Becslések szerint e kartellek bevételének 20 százaléka (6-8 milliárd dollár) a marihuánakereskedelemből származik. Októberben közzétett mexikói adatok szerint a marihuána csak Washington államban való legalizálása 1,4 milliárd dollárt venne ki a mexikói drogkartellek zsebéből. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy ez az erőszakot is csökkentené.
