„Új ötletekre van szükségünk Európában. Az új ötletek pedig a kutatásból és a fejlesztésből erednek” – mondta Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos múlt héten újságírók egy szűk csoportjának, köztük lapunk munkatársának. Az ír EU-biztos emlékeztetett: néhány térség mind a programokban való részvételben, mind az eredmények produkálásában alulmarad.

 – Nem szeretném, ha egyetlen tagállam is lemaradna, nem pusztán jótékonyságból, hanem mert ezt diktálja a kutatás és a gazdaság logikája is – szögezte le Geoghegan-Quinn, aki szerint az új programmal az európai „agyelszívás” is csökkenthető.

A program keretében összesen 12 millió eurót tesz elérhetővé a bizottság a pályázni kívánó, felzárkózó térségek intézményei számára. Az eddig példa nélküli programban nem írják elő, milyen területekre kell koncentrálni a pályázat kidolgozásakor. Mindenesetre fenntartható és ambiciózus terveket várnak Brüsszelben, s ehhez be kell mutatni egy üzleti tervet is, ami részletezi a tervezett kutatóprogram finanszírozását az új uniós adomány felhasználása utáni időszakra is.

December 18-tól lehet majd pályázni egészen május végéig, a győzteseket nyáron választják ki. Utána indulhat meg nemzetközi szaktekintélyek bevonásával a kiszemelt kutató kiválasztása. A program egyelőre csak öt országra szól (országonként egy győztest választanak), de a tervek szerint a jövőben minden felzárkózó tagállamra kiterjedhet, hacsak a következő hétéves uniós költségvetés kutatás-fejlesztésre szánt összegei nem csökkennek drámaian. Ami nagyon is előfordulhat – ahogy a tagállami költségvetési megszorításoknak is általában a kutatás-fejlesztés esik áldozatul.

– Ez gazdaságilag és a tudásbázis szempontjából is veszélyes – mondta Geoghegan-Quinn. A bizottság adatai szerint egyébként Magyarországon az állam által kutatás-fejlesztésre fordított összegek a GDP 0,45 százalékát tették ki 2010-ben, ami 2011-re 0,43-ra csökkent. Az uniós átlag 0,74 százalék. A bizottság által felkínált összeg csak a sztárkutatóra – akinek nem feltétlenül kell európainak lennie – és csapatára elég, ezt Brüsszelben is elismerik. A pályázó intézményeknek a laboratóriumi, egyéb infrastrukturális felszereléseket más forrásból, például az uniós kohéziós alapokból kell finanszírozniuk. Ehhez persze nélkülözhetetlen, hogy a pályázó intézmény az adott regionális és nemzeti hatóságok teljes támogatását élvezze.

Brüsszelben a jelszó az „okos specializáció”. Arra biztatják a régiókat, találjanak ki egy-egy területet, amelyre a kutatás-fejlesztési források java részét fordítják. Az EU-biztos Drezda példáját emelte ki, ahol a mikroelektronikára koncentráltak, és ma már világszínvonalú szektort építettek fel ezen a területen.