A fotó egy 350 négyzetméteres helyiség falán látható, a pesti Ráday utcáról nyíló köz földszinti üzlethelyiségében. Kívül semmi sem jelzi, hogy belül az ország egyik legérdekesebb innovációs kezdeményezése, a Kitchen Budapest (a bennfenteseknek KIBU) található. Meglehetősen zűrzavaros látvány fogad: a központi térben néhány íróasztal, a falakon mindenféle, első ránézésre meghatározhatatlan szerkezet, egy asztalon háromdimenziós nyomtató, egy hátsó benyílóban afféle barkácsműhely.

A tágas teremben nincsenek sokan, egyesek megbeszélést tartanak valamiről, mások számítógépük fölé hajolva dolgoznak. Az egyik, némileg szeparált sarokban valódi konyha látható, de láthatóan itt is inkább ötleteket, mintsem valódi étkeket kotyvasztanak. Merthogy a KIBU egyfajta innovációs labor, ahol építészek, informatikusok, dizájnerek és mindenféle kreatív gondolkodók munkálkodnak együtt a legkülönfélébb multidiszciplináris projekteken.

Az ötlet György Pétertől, a neves esztétától származik, aki a Mindentudás Egyeteme indulásánál is bábáskodott. Ő „tüzelte fel” a Magyar Telekomot a ma már világhírű prezentációs szoftver, a Prezi alapítóival együtt, hogy támogassanak egy ilyen, mindenféle kategóriából kilógó kutató-fejlesztő műhelyt – idézi fel a kezdeteket Szilágyi Mihály, a KIBU kommunikációs felelőse.

Felismerték, hogy Magyarországnak csak az ötletek jelenthetnek versenyelőnyt a XXI. században. Csakhogy nagyon kevés olyan hely létezett, ahol ezek szabadon fejlődhettek, egy ilyet akartak létrehozni. Eleinte háromhavonta érkezett a legkülönbözőbb egyetemekről hét-nyolc fiatal kutató. A kapott ösztöndíjból idejük 70-80 százalékában saját ötleteiket dolgozták ki, a maradék időben pedig a többiekkel közösen végeztek csapatmunkát. Ebben az időszakban nagyon sok olyan szokatlan, bolondos vagy első hallásra haszontalan projekt született, amely valamiféle „kütyünek” adott új értelmet.

Ilyen volt például az a KIBU-ban ma is látható meghekkelt fűnyíró, amelynek az elejére 18, pixelvágóként működő botmixert szereltek. Programozott elektronikával a szerkezet különféle grafikákat, feliratokat volt képes a pázsitból kivágni, alakítani. Sok hasonló ötletből készítettek ebben a műhelyben prototípust, ám a hazai innováció gyerekbetegségeként jó részük csak eddig jutott. Ezért az első időszakot egy újabb követte, ám ez – az akkori igazgató ízlésének megfelelően – főként a művészet irányába vitte a KIBU-t. Egy év múlva azután jött a következő váltás, és azóta megint új, főként az induló vállalkozások, az innovációs start upok felé forduló program folyik. Kevesebb ötletet szeretnének, de messzebbre juttatnák ezeket – mondja Szilágyi Mihály. A tavasz óta befutott kétszáz kérelemből eddig csupán három csoportot fogadtak be, olyanokat, akiknek az ötletét kiváló üzleti modell is támogatja.

Nincs három-négy hónapos cserélődés, az új csapatok fél évig élvezik a négy–hat millió forintos támogatást és a külső-belső mentorok segítségével folyó inkubációs programot, de cserébe olyan termékkel kell előállniuk, amely már biztosan sikerrel vizsgázhat egy második körös befektetőnél. A szigorra szükség is van, hiszen a válság hatására a támogató cég is jobban megnézi, mire adja ki a pénzt. Az egyik asztalnál most olyan csapat dolgozik, amely három dimenzióban tervező szoftvert fejleszt, a másiknál látványos lámpákat építenek bonyolultnak tűnő, ám mégis roppant egyszerű eljárással, a harmadik társaság pedig egy ruhadarabhoz talált ki új üzleti modellt és formavilágot.

Hogy honnan a név? Mint tudjuk, a házibulik legizgalmasabb helye általában a konyha, angolul kitchen, ahol a világmegváltó nagy beszélgetések indulnak, és ahol előbb-utóbb mindenki kiköt. A Budapest nem szorul magyarázatra, de mindenki büszke rá, hogy itt dolgozik – mondják a KIBU-ban. Az első öt év legnagyobb sikerének Szilágyi Mihály az innen startolt fiatalokat tartja, akik közül nem egy ma már sikeres üzletemberként vagy a világ legjobb egyetemein folytatja pályafutását. Talán a leghíresebb innen indult fejlesztés éppen a Prezi, amelyet a világon már az év elején több mint nyolcmillióan használtak.

Részben ennek is köszönhetően a KIBU híre határokon átívelően is vonzó. Jönnek is Amerikából és Európából egyaránt. Ottjártamkor épp a Deutsche Telekom egyik innovációért felelős munkatársa tájékozódott a KIBU lehetőségeiről. A kommunikációs vezető azt szeretné, ha egy év múlva legalább az egyik, a KIBU inkubátorában fejlődő start up sínen lenne, vagyis három-négy olyan ütőképes projektet tudna letenni az asztalra, amellyel képes lenne felemelkedni. Ahogy annak idején a Kitty Hawk.