Eszközök mindenkinek
Legalább egy ingyenszoftvert mindenki használ: a böngészőt. Mostanában, ahogy a közfigyelem a nyílt forráskódú alkalmazások felé fordul, egyre többen fedezik fel a LibreOffice irodai alkalmazáscsomagot is. Egyébként Münchenben már régebben, konkrétan 2003 óta folyik az áttérés, nem lehet könnyű a folyamat, a pletykák szerint amikor valamilyen áttörés elé érnek, akkor mindig kapnak egy visszautasíthatatlan árengedmény-ajánlatot a Microsofttól… De rendszeresen jelentik be franciaországi önkormányzatok is, hogy nyílt forrású alapra helyezik a működésüket. Mert több, figyelemre méltó ingyenszoftver is létezik, felvillantunk tehát néhányat.
Nyílt forrású vagy ingyenes? Rossz a kérdés. Nem azonos, sőt nem is hasonló értelmű a két fogalom. A nyílt forráskód egy terjesztési és üzleti modell, amelyben a szoftver teljes forráskódja kötelezően a használó rendelkezésére áll (ha igényli). A ráfejlesztésekhez veszik igénybe. Az ingyenesség könnyebben érthető, az kevésbé, hogy a nem nyílt, de ingyenes alkalmazások igen gyakran csökkent képességűek, alig használhatók, csak a teljes változat reklámozására valók. Azért vannak kivételek is…
E cikk kapcsán Tímár András, a Szabad Szoftver Alapítvány kurátora és hivatásos LibreOffice-fejlesztő lefuttatott egy kis felmérést a LibreOfficeHU Facebook-csoport kedvelői között. Egy hét alatt 1004 válasz érkezett, ami, ha az egész magyar népességre nem is reprezentatív, de az elkötelezett LibreOffice-használókra biztosan.
Két tényező nagyon erősen szembetűnő: még az elkötelezett hívek között is többen vannak a Windows-platformon „élők”, és kétszer annyian vannak a Writer-használók, mint az összes többi alkalmazás hívei összesen. Utóbbiból, úgy tűnik, életképes lenne egy csak Writer-„kiszerelés” – amelynek kiadása persze csökkentené a teljes csomag letöltésszámát, ami nem kívánatos az MS Office-szal való összeférhetőség folyamatos növelésére törő fejlesztő közösség számára.
Meglepő lehet, hogy a LibreOffice-használók egyéb ingyenes programjai között nem a képszerkesztő, hanem a videolejátszó a leggyakoribb – a böngésző után. A Linux világában nincs WinDVD, WinAmp, Real Player vagy Windows MediaPlayer, ezért született a magyar fejlesztésű MPlayer és a VideoLan VLC Player, amelyek egyébként a Windows-világ legnépszerűbb ingyenes lejátszói is egyben.
Érdekes, hogy minden második válaszoló a Thunderbird (a leveleket helyben tároló) levelezőt használja, a másik felük nyilván valamilyen webes szolgáltatással levelezik.
Nos, a GIMP képszerkesztő pedig a LibreOffice után talán a második legnagyobb és legrégebbi nyílt forrású szoftverprojekt, az Adobe Photoshop babérjaira tör, fel is ért mögötte a második helyre a szolgáltatások teljessége és technikai színvonala tekintetében. (Nem kezdünk bele a Corel PhotoPaint és társai fölötti vitába.) Sokak szerint idegesítőek a kezelési különlegességei – a Wordéi is azok, csak azok nem különlegességek…
Meglepő viszont, hogy a nem igazán végleges állapotú Inkscape vektoros rajzoló és a Scribus dokumentumtervező felkerült a „radarra”, bár igaz, más hasonló nincs is a Linux-univerzumban (mindkettőnek van jól működő windowsos változata is). Részletezni kell a „nem igazán végleges” jelzőt. Felbecsülhetetlen értékű az a munka, amelyet a szoftverek fejlesztő közössége az elmúlt évek alatt a projektre áldozott. Mindkét szoftver működőképes, sőt megbízható, bemutató célokra használhatók, világosan látszik rajtuk a törekvés, hogy professzionális eszközökké váljanak. De most még nem azok. Lassúak. (Windows-platformon, 2-3 évvel ezelőtti, tehát a legelterjedtebb gépeken.) Sok kötelező funkciót nyújtanak, sokat meg nem. Nagy kitartás és tolerancia kell ahhoz, hogy valaki egy A4 oldalasnál hosszabb, főleg szöveges, de erősen formázott dokumentum készítésébe kezdjen Scribusszal. Talán a legnagyobb baj, hogy találgatni sem érdemes, ezek a grafikus alkalmazások mikor lesznek „készen”.
Szakmai értékei miatt meg kell említeni a nyílt forrású, Blender nevű 3D tervező és animációs alkalmazást, amely a műfaja miatt maradt le a listáról: ezer Linux-kedvelő átlagember közül tíznél kevesebben használják. A „Sintel” keresőkifejezés segítségével található meg az a negyedórás, mondjuk 85 százalékosan professzionális klip, amelyet Blenderrel készítettek: az Imdb-n is szerepel, mert kiadták DVD-n.
