Grégoire Courtine és munkatársai a Lausanne-i Szövetségi Technológiai Intézetben (EPFL) gerincsérülés miatt lebénult rágcsálókat kezeltek egyidejűleg vegyszerekkel és az idegek stimulációjával. Azonosították azokat a vegyületeket, amelyekkel az agy aktiválja a mozgatóidegeket. Ebből a koktélból fecskendeztek be egy adagot az idegekhez, ugyanakkor elektromos impulzusokkal stimulálták a gerincvelőt. A kezelés hatására a kísérleti állatok egy héttel a súlyos sérülés után képessé váltak egy mókuskerékben lépkedni.

A csoport a sikeren felbuzdulva módosította a kezelést. A sérült állatokat egy hám segítségével álló helyzetben rögzítették úgy, hogy lábukkal érintették a talajt. Így ha már képesek voltak rá, akár lépkedhettek is. A stimuláló szer ebben az esetben egy szelet csokoládé volt, amit úgy tettek a patkányok orra elé, hogy ne érjék el azt. A feltételezések szerint az agy állandóan ingereket küld az izmokhoz, hogy igyekezzenek becserkészni az ennivalót. Az elgondolást siker koronázta, a sérült gerincvelőben olyan folyamatok indultak el, amelyek hatására részlegesen helyreállt a sérült szakasz. A kísérleti állatok idegszálai növekedésnek indultak, és többé-kevésbé áthidalták a sérült szakaszt az agy és a gerincvelő között. A javulás hatására a kísérleti alanyok két-három hét után megtették az első bizonytalan lépéseket, és hamarosan rövidebb sétára is képessé váltak.

Courtine a sikeres eljárást igyekszik sérült emberek gyógyításában felhasználni, habár nyilvánvaló,hogy egy emberi szervezet sokkal bonyolultabb, mint egy kísérleti patkányé. Nehezíti a helyzetet, hogy a stimulációs eljárás a sérülés után közvetlenül alkalmazva a leghatékonyabb, és az idő múlásával eredménytelenné válik. Másik kérdés, hogy az új idegszálak milyen mértékben képesek helyettesíteni az eredetiket.

Kelj fel és járj!