Veszély a kibertérben
Ugyanezen rendezvény a világháló felől védtelennek látszott: a világpolitikai szereplőket is vonzó seregszemle portáljának üzemeltetője nem rendelkezett ún. SSL-igazolással, így a szerver nem tudta egyértelműen igazolni, hogy tényleg az, „akinek” állítja magát.
Ugyanezen rendezvény a világháló felől védtelennek látszott: a világpolitikai szereplőket is vonzó seregszemle portáljának üzemeltetője nem rendelkezett ún. SSL-igazolással, így a szerver nem tudta egyértelműen igazolni, hogy tényleg az, „akinek” állítja magát. Ennél sokkal hatékonyabban a „fellépők” sem nagyon tudták volna demonstrálni, hogy hogyan is közelítünk Magyarországon a biztonsági kihívásokhoz: a felfegyverzett őrökben bízunk és az emberi veszélyeket érzékeljük, miközben a kockázatok egyre inkább a világháló felől (is) fenyegetnek.
Carl Bildt svéd külügyminiszter azzal a ténnyel indította előadását, hogy a világban az összekapcsolt számítástechnikai eszközök száma meghaladja a Föld népességéét. Emellett világszerte hatmilliárd mobiltelefon-előfizetés létezik – négyszer annyi, mint vezetékes telefonvonal és hétszer annyi, mint fix internetkapcsolat. A kibertér bővülésének tempóját jól mutatja, hogy az előrejelzések szerint a mobil adatforgalom a következő öt évben tizenötszörösére növekedhet, és addigra a világ lakosságának 85 százaléka hozzáférhet majd a végtelen információhalmazhoz – miközben alig húsz év telt el a PC-k elterjedése óta.
A társadalmi következményeket nehéz kiszámítani – mindenképpen jó hír, hogy az internet gazdasági növekedést, munkalehetőségeket és jövedelmet hoz. A zárt, hagyományos társadalmakban a szabad információáramlás alapjaiban rengetheti meg az eddigi berendezkedést.
Ez – ha úgy vesszük – biztonsági kihívás, de a demokrácia híveinek nem fenyegetést, inkább csak alkalmazkodási kényszert jelent. Toomas Hendrik Ilves észt államfő szerint az internet biztonságát az államnak kell garantálnia, mivel a magánszféra erre sokszor nem képes, illetve nem is feltétlenül az ő dolga (ebben egy olyan ország tapasztalatai mindenképpen mérvadóak, ahol szinte az összes banki tranzakció az interneten zajlik, és a választók negyede a szavazásokat is ott abszolválja).
Hogy tényleges vagy inkább csak potenciális veszélyről van-e szó, arról megoszlanak a vélemények. Magyarországon – néhány kisebb volumenű banki stiklit leszámítva – kormányzati és céges honlapok feltörése volt a „kiberbűnözők” legnagyobb fogása, kritikus infrastruktúrát még nem ért támadás. Globálisan ennél rosszabb a helyzet: csak idén 110 milliárd dollárt „zsebeltek” be a virtuális térben ügyködő bűnözők – derült ki a világ egyik legnagyobb, kiberbűnözést vizsgáló kutatása, a Norton kiberbűnözési tanulmány 2012-es adataiból.
A 24 országban több mint tizenháromezer felnőtt megkérdezésével készült felmérés szerint az internetezők 46 százaléka szembesült már közvetlenül az online bűnözés valamilyen formájával (a leggyakrabban trükkös csalásokkal, illetve adathalászattal). Az idei felmérés szerint változnak a módszerek: gyakoribbá vált a közösségi oldalak és a mobil eszközök támadása (profilfeltörések, hamis banki üzenetek, álweboldalak, kamu adománykérések számítanak a fő veszélyforrásnak). A konferencia szakértői szerint szoftveres védelemmel és tudatos eszközhasználattal lehet szembeszállni a támadókkal – utóbbira már gyerekkortól érdemes felkészíteni a felhasználókat.
Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Alapítvány elnöke a hazai internethasználati tudatosságnövelő kezdeményezésről, a Safer Internet Programról tartott előadást – hogy egy jótékonysági szervezet ilyesmit is felvesz a profiljába, az már önmagában bizonyíték rá, hogy változnak az idők. Ugyanerre utal, hogy – Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kim Szung Han dél-koreai külügyminiszter-helyettes, illetve William Hague brit külügyminiszter mellett – Orbán Viktor is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt (a magyar kormányfőnek utoljára akkor volt része ennyi vendéglátói örömben, amikor Magyarország adta a soros EU-elnökséget).
Míg Catherine Ashton elsősorban az internetnek a harmadik világ demokratizálásában játszott szerepéről beszélt, a magyar miniszterelnök főként a hazai számítógépes hagyományokat, illetve a magyar fejlesztők innovatív képességeit méltatta: szerinte „a kibervilág a szürkeállományra épül”. Ezért a tőkeszegény országoknak is nyújt gazdaságfejlesztési esélyt. Orbán szavait illusztrálandó 23 magyar fejlesztőcsoport mutatta be legígéretesebb munkáit a Csodák Palotája (volt) otthonából konferencia-helyszínné alakított csarnokban.
A nemzetközi vendégsereg megtekinthette például a TeleNyugi nevű programot, amelynek révén az idősek a Skype-on keresztül tarthatják a kapcsolatot családtagjaikkal, miközben biológiai funkcióikat (szívverés, vérnyomás stb.) egy androidos mobillal a távolból is figyelni lehet. Ennél valamivel nagyobb érdeklődést váltottak ki azok a bokszoló robotok, amelyeket szintén távirányítással lehet működtetni, akár úgy is, hogy a játékosok más-más földrészen vannak.
A már idézett Ashton asszony szerint a politikusok számára a biztonság sem jelenthet hivatkozási alapot az internethasználat bárminemű korlátozására. Ez ugyan ellentmond annak a készülő nemzetközi szabályozásnak, amelyet (egyes információk alapján az EU-ban is) épp elfogadni készülnek, uniós állásfoglalásként viszont nagyon ígéretes – reméljük, a magyar illetékesek is meghallották.
