Pénteken a Nobel-békedíj nyertesét közlik, a következő hétfőn a közgazdasági díjazott neve válik ismertté. A díj presztízse nem, ellenben az elismeréssel járó összeg az idén ötödével csökken a Nobel Alapítvány túlköltekezése miatt. Az idei évtől így 10 millió helyett ugyanis 8 millió svéd koronát kapnak a díjazottak, ami így sem kevés, nagyjából 260 millió forint.

Az Alfred Nobel vagyonát 1900 óta kezelő alapítvány idén nyáron ismerte be, hogy a költségek meghaladták a kamatokból és a befektetésekből származó jövedelmet az elmúlt évtized alatt. A szervezet az adminisztrációs kiadások lefaragásán túl a díjátadó gálák költségeit is visszafogja.

A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló, Alfred Nobel alapította, aki 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, a kémia, a fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai, valamint az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel kiérdemli a díjat. 1968-ban egészült ki a sor a közgazdasági Nobel-emlékdíjjal.

Eddig 853 díjat osztottak ki, ebből 830-at kutató, író, közgazdász, politikus és aktivista kapott, 23 díjat valamilyen szervezet. Mindössze 44 hölgyet érdemesítettek erre az elismerésre 1901 óta, de a statisztikák böngészéséből az is kiderül, hogy a díjazottak átlagéletkora az odaítélés évében 59 év volt. A legfiatalabb nyertes, Lawrence Bragg, mindössze 25 éves volt a díj bezsebelésekor, míg a legidősebb, Leonid Hurwicz 90 éves korában érdemelte ki az elismerést.

És még egy különlegesség. A még élő díjazottak közül 103 évesen abszolút korelnök az 1986-os év orvosi Nobel-díjasa. Rita Levi-Montalcini a növekedési faktorok felfedezéséért kapta anno az elismerést. A díjazottak közül mindössze ketten utasították el a díj átvételét. Jean-Paul Sartre, az 1964-es irodalmi kategória győztese, aki mindig minden díjat elutasított. Az 1973-as békedíjas, a vietnami fegyverszünet elérése érdekében díjazott Le Duc Tho észak-vietnami tárgyaló pedig arra hivatkozott, hogy csak fegyverszünet, de nem béke van Vietnamban.

A különböző források a magyar Nobel-díjasok számát tíz és tizenhat közé teszik. A nemzetközi összehasonlítást lehetővé tevő, tíz magyar kitüntetettel számolva, hazánk a húsz legtöbb kitüntetettet adó ország közé tartozik. (A legtöbb díj az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Németország polgárainak jutott.) A magyarok többsége a díj odaítélésekor külföldön dolgozott, kivételt ez alól Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre jelentett. Szent-Györgyi, akit 1937-ben a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért orvostudományi díjjal jutalmaztak, a díj odaítélésekor a Szegedi Egyetem tanára volt.

Kertész Imre, a 2002. évi irodalmi kategória kitüntetettje a Sorstalanság című, 1975-ben megjelent kötetével érdemelte ki az elismerést. Biztosat senki sem tud, legfeljebb jósolni lehet az idei nyertes területeket. Blaskó Gábor akadémikus, a Servier magyarországi kutatóintézetének igazgatója szerint a kémiában lehetetlen megjósolni, hogy ki kapja a kémiai Nobel-díjat. Csakis olyan területet tud elképzelni, amely szorosan kötődik a biológia valamelyik diszciplínájához.

A sejtek működésének, a DNS-nek, a humán genomnak a kémiai vonatkozásai vannak most az érdeklődés középpontjában. Az orvosi Nobel-díjjal kapcsolatban Falus András immunológusnak több tippje is van. Befuthat az ENCODE program (Encyclopedia of DNA Elements), amely bebizonyította, hogy az emberi DNS legalább 80 százalékához konkrét funkció rendelhető – még ha e funkciót sok esetben nem is ismerjük pontosan. Befutónak tűnő témakör az úgynevezett hulladék DNS szerepének, azaz a szabályzó hatású mikro-RNS-ek sajátosságainak feltárása lehet, de az exoszóma-kutatásért is járhat elismerés.

Patkós András akadémikus szerint hiába csípték el a Higgs-bozont, ezért legkorábban jövőre adhatnak díjat. A fizikus azt szeretné, ha végre jutalmaznának a kvantumvilág nemlokális jellegét bizonyító számos gyönyörű kísérlet és finom elméleti elemzés főszereplői közül valakit, például Anton Zeilinger bécsi professzort. A másik lehetséges irány az univerzum szerkezetére vonatkozó elméleti munkák jutalmazása – a professzor Alan Guth és Andrej Linde nevét említette.