Gyilkolásra összekapcsolva
Ne ölj! – szól az Istentől jövő parancsolat. Ám az ember mindig is ölt, és nemcsak állatokat éhsége csillapítása végett, hanem embertársait is. Terület szerzéséért vagy megtartásáért, félelemből, féltékenységből, bosszúból, sőt kéjből is gyilkol létezése óta. A hadba küldött katonánál pedig a feladat része a gyilkolás. De azért többnyire még benne is okoz feszültséget a hatodik parancsolat, ezért a hadvezetés évezredek óta mindenféle szereket vet be e gátlás leküzdésére. Korábban pálinkával, drogokkal oldották a harcolók félelmeit és visszarettenését, a modern hadviselésben pedig szintetikus szerekkel.
Ez súlyosan vissza is üthet, mert a kábítószerezett ember tettei kiszámíthatatlanná válhatnak. Rettenetes példa erre a 2005. novemberi eset: Irakban harcoló amerikai katonák négy terepjáróból álló konvojának utolsó kocsiját egy házi készítésű bombával találták el. A felrobbantott autóban a helyszínen meghalt a vezető. Erre feldühödött katonatársai berontottak az út menti házakba, és 24 embert, főleg asszonyokat és gyerekeket (a legfiatalabb egyéves volt!), valamint tolókocsiban ülő öregembert mészároltak le. Vallomásaikból kiderült, hogy naponta öt benzhexol-pirulát – eredetileg Parkinson-kórosak kézremegését csillapító szert – szedtek be. De szerepelnek az eszköztárban partidrogok is (például a Speed). Ezeket főleg pilóták kapják bevetés előtt, aztán visszatérésük után másfajta pirulák segítenek nekik abban, hogy megnyugodjanak, és aludni tudjanak.
Immár a napról napra többet tudó, rengetegféle szenzorral, kifinomult irányítástechnikával és robotikával működő fegyverek közepette a modern hadviselésnek egyre gyengébb láncszeme maga az ember. Nem teljesen új jelenségről van szó, csak éppen a technika fejlődése felgyorsította a folyamatot. Mintegy tíz éve írta Chris Hables Gray híressé vált könyvét, a Cyborg Citizent. A kutató rámutatott: „Manapság úgy alakítják át a katonát, hogy minden tekintetben idomulni tudjon a fegyverrendszerekhez. (…) Az átlagos posztmodern katona vagy ténylegesen géppé válik, vagy pedig pszichológiai technikákkal (drogokkal, fegyelmezéssel, irányítással) olyanná teszik, hogy gépként lehessen kezelni.”
A brit tudományos akadémia, a Royal Society a közelmúltban az idegtudományok, a filozófia, a pszichológia és a politológia szakembereiből egy bizottságot bízott meg a téma átvizsgálásával. Az általuk kidolgozott tanulmányban továbblépnek a drogok használatán. A tudósok úgy vélik, a jövőben a katonák agyát közvetlenül fogják befolyásolni. Már a toborzáskor alapos pszichológiai tesztek alapján állapítják meg a képességeiket, elsősorban a lelkieket, például szélsőséges helyzetekben hozott döntéseiket elemzik. Ezután következik a beavatkozás, amivel a képességeket mesterségesen fel tudják erősíteni.
Két módszert is használnak. Az egyiknél a koponyán keresztül gyenge egyenárammal (tDSC), a másiknál ultrahanggal (tUSS) végzett stimulálást alkalmaznak (egyik módszernél sem kell az elektródákat átvezetni a koponya falán). A próbák szerint a tDSC-módszer esetén a katonáknak sokkal hatékonyabban, gyorsabban sikerül majd észlelniük a rejtett, illetve rejtőzködő támadókat és veszélyeket. Az ultrahangos stimulációval el tudják érni, hogy erősödjön és tartósabbá váljon a harcosok figyelme, elmaradjon az álmosságérzetük, csökkenjen a félelmük, és álljon le a fájdalomközpontjuk működése sebesülés után. Talán a legfontosabb, hogy ezzel a módszerrel a vezetők parancsait közvetlenül lehet az agyukba eljuttatni.
De ennél még tovább is lépnek a teljes kiborg kialakításában. A BMI, vagyis az agy-gép interfész segítségével közvetlen kapcsolat létesíthető az ember és a fegyverek között. Ennek előnye, hogy egyesíti az emberi agy képességét a komplex feladatok megoldásában a gép fáradhatatlanságával, pontosságával – meg azzal is, hogy a gép nem mérlegeli a hatásokat, nincsenek morális gátlásai, nem riad vissza a gyilkolástól.
Érthető, hogy a Royal Society tudós bizottsága jogi kérdéseket is feltesz. Ki viseli a felelősséget, ha rosszul végez valamit az egymással összekapcsolt, emberi agyból és irányító-végrehajtó eszközökből álló rendszer? És ki adja ki a parancsokat: a számítógép vagy az ember? Hol található az ember, aki a parancsot kiadja? A helyszínen vagy pedig messze, akár ezer kilométerekre? Már most is tényleges problémák ezek a drónok esetében, de voltaképpen ott lapulnak a gondok a bevetéskor használt drogok alkalmazásakor is.
Mindenesetre emlékezzünk vissza: a kiborgok már a Star Trekben sem voltak rokonszenves lények…
