Dél-Afrikából indulhattunk el
A svéd Mattias Jakobsson (Uppsala Egyetem, Svédország) kollégáival tizenegy dél-afrikai népcsoport 220 tagjától egyénenként mintegy 2,3 millió DNS-változatot elemzett. A kutatók a pontmutációkat, azaz az egypontos nukleotidpolimorfizmusokat (az A, C, G vagy T betűvel jelzett nukleotidok variációi) nézték a különféle emberi populációk közös DNS-ében.
„Amikor hozzákezdtünk a DNS-minták elemzéséhez, különös jelenségre lettünk figyelmesek” – idézte a hírről beszámoló New Scientist Jakobssont. Ugyanis az derült ki – a szakcikk a Science magazin múlt heti számában jelent meg –, hogy a mai modern ember őse nem egy jól behatárolható kisebb térségben élt, homogén embercsoportból származik, hanem földrajzilag egymástól távol élő népek keveredésével jött létre. „Ez nagyon fontos eredmény” – véli Robert Foley, a Cambridge Egyetem kutatója, aki szerint a tudományág egyik legfontosabb kérdése az, hogy hol alakult ki az ember. Erre pedig nem tekinthető korrekt válasznak, hogy Afrikában, hiszen egy Európánál háromszor nagyobb kontinensről beszélünk.
Az istenek a fejükre estek című filmből jól ismert, jellegzetes csattogó nyelven beszélő, pásztorkodó koi és a földművelő szan (busman) népcsoportról úgy gondolják, hogy ők az emberiség története során bekövetkezett legkorábbi szétválás ma élő leszármazottai. Ez a diverzifikáció (szétválás) nagyjából 100 ezer éve játszódhatott le, jóval a modern emberek Afrikából való kiözönlése előtt. Azaz a Kalahári-sivatagban élő busmanok a „legidősebbek” bármely ma élő embercsoport közül. A kutatók becslése szerint az észak-namíbiai és az angolai szancsoportok 25–40 ezer évvel ezelőtt váltak el a Dél-Afrikában élő társaiktól.
A Jakobsson által vezetett csapat néhány olyan gént is azonosított, amelyek a jelenlegi külsőnket határozzák meg – például azokat a géneket, amelyek szemöldökünk ívéért vagy a bordáink alakjáért felelnek. Mivel ezek a genetikai nyomok a két busman népcsoportnak a többitől való különválásáig nyúlnak vissza, kijelenthető, hogy a modern ember anatómiailag nagyjából százezer éve hasonlóan néz ki. Ugyanakkor azt is megfigyelték, hogy például az izomműködésért felelős gének eltérő módon szelektálódtak egyes csoportoknál.
A földrajzi és a genetikai adatok alapos elemzése megerősíti azt a feltételezést, hogy az emberiség bölcsője sokkal inkább Dél-Afrika, és nem Kelet-Afrika, mint ahogyan azt a ma leginkább elterjedt elmélet állítja. Murry Cox új-zélandi kutató a Science közlése alapján azt vallja, hogy az emberiség történelme sokkal bonyolultabb az eddig gondoltnál. A tanulmány nyomán olyan kérdésekre kell választ adni, amelyeket eddig nem tettünk fel, mivel másként közelítettünk a nagyon korai időkhöz.
