Közelebb az „isteni részecskéhez”
Valószínűségről beszéltek, nem bizonyosságról. A Higgs-bozon felfedezéséért felelős CMS detektor eredményeit, illetve az ellenőrzést lefolytató Atlas-kísérlet eredményeit a múlt héten hozták nyilvánosságra. A tudományos dolgozatok abban a Physics Letters nevű szaklapban jelentek meg, melyben a Higgs-bozon nevét is adó Peter Higgs eredetileg felvetette az „isteni részecske” létezését. Mindkét publikáció azt erősíti, hogy valóban a régen keresett bozonra bukkantak a fizikusok.
A genfi nagy hadronütköztetőben a nagy eredmény után sem állt meg az élet. A múlt héten arról adtak hírt, hogy először ütköztettek ólomionokkal protonnyalábokat. A világ legnagyobb kísérleti berendezésében számos alkalommal ütköztettek egymással közel fénysebességre gyorsított protonnyalábokat – ebben a kísérletben az anyag építőköveit keresik, köztük a más részecskéknek tömeget adó Higgs-bozont. Ugyanezt tették ólomionokkal is – ekkor az ősrobbanás után képződött ,,őslevest”, a kvark-gluon plazmát próbálják létrehozni.
A Higgs-bozonnal kapcsolatos legújabb érdekesség, hogy az orosz részecskefizika fellegvárában, Dubnában a napokban jelentették be, hogy a Higgs-bozonnál háromezerszer könnyebb, eddig ismeretlen bozon létezésére utaló jeleket észleltek. A dubnaiak is meglepődtek az eredményen, de közzétették megfigyelésüket. Horváth Dezső, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont professzora szerint ezt az állítólagos részecskét, amennyiben létezik, évtizedekkel ezelőtt észre kellett volna venni a kisebb energiájú gyorsítókban. Természetesen ellenőrzik majd az archivált adatokat.
A különböző bejelentések azt bizonyítják, hogy a részecskefizikában is nagyon erős a versengés. Ezen a téren a két legerősebb versenyző a CERN és a Chicago melletti Tevatron, ezek azonban eltérő taktikával dolgoznak. A tavaly leállított Tevatron két kísérlete egymással harcolt – egymás eredményeit kritizálták –, a CERN-en belül az együttműködés az erősebb. (A Higgs-bozon után kutató két nagy genfi kísérleti egység, az Atlas és a CMS kooperál egymással. Ha valamelyik észlel valamit, a másik két hetet kap a jelenség igazolására vagy cáfolatára. Július negyedikén is együtt beszéltek a Higgs-bozon létére utaló jelek észleléséről. Azt mondták, hogy látnak valamit, de nem biztos, hogy azt, amit évtizedekkel ezelőtt Peter Higgs megjósolt.
Peter Higgs, az edinburghi egyetem kutatója 1964-ben vetette fel, hogy létezhet a világegyetemben egy erőtér (Higgs-tér), amely tömeget ad a részecskéknek. Ha a Higgs-tér valóban létezik, a kutatóknak ki kell mutatniuk a rejtélyes Higgs-részecskét, amely a kölcsönhatást közvetíti. Horváth Dezső szerint alapvető jelentőségű lenne, ha pontosan meg tudnák mérni ennek a bozonnak a bomlását. A válasz Nobel-díjat érhet, de biztosan nem befolyásolja mindennapjainkat.
