A Harvard Divinity School korai kereszténységgel foglalkozó történésze, Karen L. King professzor egy IV. századi, kopt nyelven írt papirusztöredéken a következő szöveget fedezte fel: „Jézus azt mondta nekik: a feleségem... ”.

Az apró, névjegykártyánál kisebb papiruszdarabka egyik oldalán nyolc sornyi szöveg olvasható. Pontosan a Jézus feleségét említő sor alatt különös szöveg áll: „ő lesz az én tanítványom”. A felfedezést a kutatónő a Rómában most megtartott Kopt Tudományok Kongresszusán hozta nyilvánosságra – miként arról a The News York Times beszámolt.

A papirusz eredete homályos, és tulajdonosa névtelen kívánt maradni.

A kutatónő a töredéket egy szűk szakértői csoportnak már bemutatta, akik megállapították, hogy nagy valószínűséggel nem hamisítvány. Karen King azonban hangsúlyozza, hogy további vizsgálatok szükségesek. Ha azonban egyértelműen bizonyítottá válik, hogy a papiruszdarabka eredeti, egy sor kérdést vethet fel. Jézusnak valóban volt felesége? Mária Magdaléna tényleg a felesége volt? És valóban volt női tanítványa?

Ezek a kérdések egyáltalán nem új keletűek, már a kereszténység korai évszázadaiban felmerültek. Manapság is sokakat izgatnak, különösen a papi nősüléssel kapcsolatban. Az egyház azonban a papi nősüléssel kapcsolatban mindig elzárkózó volt éppen Jézus nőtlenségére hivatkozva.

Mindenesetre Karen King a The New York Times munkatársának hangsúlyozta, a szöveg nem bizonyítja, hogy a történeti Jézus valóban nős volt-e. A szöveget feltehetően évszázadokkal Jézus halála után írták, és tény, hogy az összes többi, korábbról származó, történelmileg megbízható, Jézussal kapcsolatos forrás hallgat a kérdésről.

A felfedezés mégis nagyon fontos, mert ez az első olyan antik forrás, amelyben Jézus feleségéről beszél. Ráadásul arra utal, hogy már a korai kereszténység idején élénk vita folyhatott arról, hogy Jézus nőtlen vagy nős volt-e és követőinek melyik véleményt kéne követnie. King szerint a szövegből arra lehet következtetni, hogy a korai keresztények körében élt annak a hagyománya, hogy Jézus nős lehetett. A kutatónő a töredék – amelyet Jézus felesége evangéliumának nevezett el – létezéséről 2010-ben szerzett tudomást, amikor egy magángyűjtő e-mailben kérte meg arra, hogy fordítsa le a kopt szöveget. A gyűjtő nem tudott semmit a töredék eredetéről, azt állította, hogy 1997-ben vette meg egy német férfitől, aki állítólag Berlinben volt egyiptológus, de ma már nem él, és arra hívta fel a jelenlegi tulajdonos figyelmét egy német nyelvű kézzel írt levélkében, hogy a kopt szöveg az egyetlen olyan forrás, amely arra utal, hogy Jézusnak volt felesége.

A tulajdonos-gyűjtő 2011 decemberében adta át a papiruszt Karen Kingnek tanulmányozásra, aki Roger Bagnall-lal, a New York-i Egyetem és Anne Marie Luijendijkkel, a Princeton Egyetem professzoraival alaposan megvizsgálta a 4X8 centiméteres töredéket. Megállapították, hogy a szöveget egy írásban ügyetlen kéz írta pacákat ejtve, de ez nem szokatlan abban a korban, amikor a keresztényeket üldözték és többségük szegényen, rossz körülmények között tengődött. A szöveget dél-egyiptomi dialektusban, úgynevezett szahidik kopt nyelven írták – mondta el Anne Marie Luijendijk a The New York Times riporterének.

Bagnall professzor szerint a papiruszt egy műkincskereskedő szabdalhatta fel, és adhatta el darabonként, hogy minél nagyobb haszonra tegyen szert. Így azonban a mondatok elvesztették eredeti szövegkörnyezetüket. Karen King szerint így is beszédesek a következő szövegtöredékek: „Anyám adta nekem az életet…” és „Mária méltó arra…”, ezek ugyanis Tamás és Mária evangéliumaira emlékeztetnek, amelyeket –szakértők szerint –a II. század végén írtak görög nyelven és fordítottak le kopt nyelvre. Ez arra utal a kutatónő szerint, hogy a most előkerült töredéket is a II. század végén írták görög nyelven és fordították le később kopt nyelvre.

Stephen Emmel, a Münsteri Egyetem koptológusa szerint bár a szöveg fordítása pontos, kérdéses, hogy autentikus dokumentumról van-e szó. Emmel szerint a töredék kinézete, valamint a helyesírás alapján nem árt óvatosnak lenni. A római konferencia másik résztvevője, Alin Suciu, a Hamburgi Egyetem papiruszszakértője egyértelműen hamisítványnak tartja a töredéket. Hani Szadak, a kairói Kopt Múzeum főigazgatója közölte, hogy az egyiptomi illetékesek mostanáig semmit sem tudtak a töredékről. Maga Szadak nem tartja autentikusnak a leletet; úgy véli, ha a papirusz valóban Egyiptomban került volna elő, tudnának róla, ha a lelet elhagyta volna az országot.

Karen King köszönettel fogadta kollégái visszajelzését, és elismerte, hogy vannak még kérdések a töredékkel kapcsolatban. King arra is kitért, hogy tervezik a tinta vegyelemzéses vizsgálatát is, hogy kiderítsék, megegyezik-e a kémiai összetétele az ókorban használt tintákéval.

A töredék felnagyítva