Meddig javulhat a minőség?
Mikor jön valami izgalmasabb, valódi újdonságot hozó fejlesztés? – tettem fel magamnak a kérdést, amikor beléptem a bejárathoz legközelebbi kiállítócsarnokba, s megláttam az első televíziót, amelyet egyenesen a világ legnagyobbjának hirdetnek. Nem is érdekelt tovább, mekkora volt. A Sharp standján figyeltem fel egy 226 centiméter átlójú készülékre, amelyről elég nehéz elképzelni, hogy bárki hazaviszi és otthon nézi majd, hiszen eddig az volt az alaptörvény, hogy minél nagyobb a tévé, annál távolabbról kell nézni, hogy elégedettek legyünk az élménnyel.
Erre a törvényre Berlinben nem csak a Sharp cáfolt rá. Alig négy méter távolságról is tökéletesen élvezhető képpel szembesülünk, tehát feltéve, hogy van elegendő falfelület, akár egy átlagos nappaliba is beinstallálható a készülék, ha feltétlenül ez a vágyunk. A világ egyik legnagyobb LCD-panel-gyártójának számító japán vállalatnál (több gyártót is a Sharp lát el panelekkel) ismét magasabb fokozatba kapcsolták a fejlesztési munkálatokat, ennek eredménye az ICC-technológiaként hívott prototípus.
A 150 centiméternél is nagyobb bemutatódarab csak állandó hőmérsékletre hűtött szobában működik, mindenesetre jól látható különbség észlelhető a full HD tévé képe és e között. Pedig itt jön a pláne: a demo-videóanyag minősége full HD volt, annál nem jobb. Az 1920x1080 képponttal rendelkező, ma piacon lévő készülékek képénél az ICC 3840x2160 képpontja sokkal élénkebb színeket, élesebb kontúrokat kínál. A különbség annak ellenére meggyőző volt, hogy viccesen megjegyeztem: amikor a full HD minőségét bemutatják, biztos nem ezt a talán lebutított demofelvételt használják.
A felskálázás (vagyis amikor egy eredetileg kevesebb sorból álló felvételt nagyobb felbontásban úgy jelenít meg a készülék, hogy az nem lesz pixeles) persze nem újdonság, de ez esetben az eredeti felvételt négyszer annyi képpontból állítják elő, méghozzá nem jelentéktelen minőségromlás árán, hanem jelentősen javítva az eredeti felvétel élvezeti értékén. Ezt a technológiát az egészen nagy képernyők esetében érdemes használni. A Sharp azonban a kisebb méreteket is fejleszti, hasonlóan látványos léptékben. Az IGZO elven működő kijelzőkből már nem csak prototípusok vannak.
A fejlesztés ez esetben az apróbb méretekben is extra éles és színgazdag képeket állít elő, amiben – nem is hinnénk, de – nagyon komoly fejlesztői munka van, a japánok lényegében újraírták a LED-technológiát ahhoz, hogy 75 centiméter körüli és az alatti képernyőméretek esetében is javítani tudják a minőséget. Ebben a kategóriában ugyanis már a full HD felbontásnál is annyira össze kell zsúfolni a képpontokat jelentő alkatrészeket, hogy a kép sötétedik, s ezen nehezen tudtak úrrá lenni a mérnökök. A Sharp végül egy új anyagot vetett be, ez az indium, gallium, cinkoxid – erre utal a mozaikszó is.
A fejlesztők szerint ezzel nemcsak kiküszöbölték a sötétedés jelenségét, de sokkal jobban tudják visszaadni a hirtelen mozgásokat is, mert az elektronokat negyvenszer gyorsabban lehet vezérelni. Maga a technológia már nem vadonatúj, hiszen az iPad harmadik generációjában is ez a kijelzőtípus van, ám sokkal többféle variációban képesek gyártani ezt a kijelzőtípust. Amely egyébként – s ez sem mellékes – sokkal energiatakarékosabb, mint a korábbi LED-LCD-k. A grafikus vezérléshez a panel processzora harmadannyi energiát használ el, ezt pontos műszerekkel szemléltették is, ám a megvilágításhoz szükséges energiát is sikerült lejjebb szorítani, mint a full HD esetében, annak ellenére, hogy több képponttal dolgozik a rendszer.
Nem utolsósorban, a fejlesztéseknek köszönhetően érintőképernyős üzemmódban sokkal precízebben lehet rajta navigálni, mint azt már megszokhattuk. Miért van minderre szükség? Értelmes fejlesztések ezek. Szabad szemmel meddig tudjuk még érzékelni a képernyők minőségének és felbontásának javulását? – tettem fel a kérdést a technológiát bemutató mérnököknek. Ők maguk hisznek abban, hogy a HD négyszeresét jelentő felbontás még nagyon messze van az emberi szem érzékelésének határaitól, ami pedig az élességet és a színeket jelenti, még nagyon sokáig tudnak fejlődni. – A jelenlegi tévék tökéletesen viszszadják a kifogástalan minőségű felvételeket? Ugye nem? Hát ezért kell a kijelzőknek is fejlődniük – válaszolta a japán cég egyik mérnöke.
Összeolvad a PC és a tablet?
Egyre inkább integrálódik a PC és a tablet: mindez az egyre többféle tabletnek és a Microso Windows 8-nak köszönhető. Az új operációs rendszer mobil változata ugyanis teljesen átjárható lesz a PC-n futó programmal. Ennek bizonyításaként igazi tableteken és telefonokon is megmutatták már a 8-as Windowst. Az új program érdekes, rendkívül jó élmény kezelni, de sikerét egyelőre korai volna megjósolni, hiszen az a felhasználók reakcióján és a hibák javításán múlik.
A gyártók azonban alighanem bíznak benne, mert a legtöbb nagy cég nemcsak számítógépet, de tabletet és telefont is fejlesztett alá. A Samsung olyan laptopot mutatott be, amelynek érintőkijelzője egy mozdulattal lecsatolható. Összetéve teljes értékű PC-ként, szétválasztva pedig tabletként használható az Ativ Smart PC. Az Intel bemutatta az ultrabookok újabb generációját, még nagyobb tárhellyel, még jobb és energiatakarékosabb s akár érintős kijelzővel, de továbbra is rendkívül vékony és jó minőségű kivitelben.
