A könyv, amelyik figyel
Ennek használatakor ha a diák egy vélhetően nehezebb részhez ér, a képernyő jobb szélén magától felugrik egy csomó kérdés. Megérintve őket, egy olyan oldal jelenik meg, mely tele van a témára vonatkozó információkkal, tömör magyarázatokkal. Ha a diáknak saját kérdése van, a szoftver egy olyan oldalt szerkeszt, mely megválaszolja ezt. Ha például a kérdés a fehérjék feladataira vonatkozik, a rendszer ezt a kérdést az adatbázisában lévő kérdések és válaszok strukturált egységeire bontja fel, például arra, hogy mi a fehérje funkciója. Mindjárt meg is adja a választ: szöveggel, képpel, ábrákkal, szemléletes és könnyen elsajátítható formában. A diák egy kérdésre több választ is kap, s összefüggéseiben láthat folyamatokat, jelenségeket.
A fejlesztők a rendszer tesztelésére év elején 72 elsőéves egyetemistát kértek fel, akik közül egyesek a teljes alkalmazást, mások a kérdések nélküli lebutított változatot, végül a harmadik csoport az alapnak vett, szakmai „bibliának” tekintett egyetemi biológiai tankönyv papírváltozatának ugyanazt a részletét kapták egy órára. Ezután egy 90 perces házi feladatot kaptak, végül meg kellett oldaniuk egy tesztet. A New Scientist jelentése szerint az első csoport minden tekintetben jobban szerepelt a többinél. A kétéves fejlesztés után félúton tartó csoport 18 biológus közreműködésével egy év múlva az 1400 oldalas forrástankönyv teljes anyagát intelligenssé akarja alakítani, és a többi tudományterület bevonásán is gondolkoznak.
– A digitális kor egyik nagy lehetőségét mindenképpen az oktatás területe biztosíthatja. Itt fontos az egyéni igények kiszolgálása, a legmodernebb pedagógiai megoldások alkalmazása és a legkomplexebb módon összeállított tartalom a könnyű, szórakoztató és vonzó tanulás érdekében – állítja Dombi Gábor, a Publio tankönyvkiadó irodalmi vezetője, a digitális és e-könyv-kiadás szakértője, aki szerint a digitális könyvek nemzetközi sikere nyomán a fejlesztők a komplex média irányába léptek tovább. A jövő digitális könyve vagy inkább műve egy nagy egésszé formálja a szöveges, a képi és a videotartalmakat és az alkotás mögött online adatbázisok rengetege lapul.
Ha nem is válaszolja meg a kérdéseket, de lenyűgöző ismeretanyaggal szolgál az emberiség legismertebb kultúrkincsének, a Bibliának új, interaktív feldolgozása, a GLO Bible PC-re, Apple számítógépekre, iPadre és IPhone-ra applikált változata is. Az alkalmazás nemcsak a bibiliai szövegeket mutatja be, hanem ATLAS-funkcójában bejárhatók a szent helyek, és 360 fokban lehet körbenézni az ősi tájakon. Kronologikus eseményfolyamatot mutat be, mindezt 2382 képpel, 7500 magyarázó szócikkel, 463 virtuális valóságtúrával, három és fél órás videóval, valamint 147 térképpel, ahol a ruházattól az életmódon át a hitelvekig hatalmas mennyiségű információ érhető el. A fejlesztő cég csupán 2008-ban alakult, és 2012 júliusára több mint egymillió Bibliát adott el a világ 120 országában.
A digitális tananyagokhoz digitális eszközökre van szükség. A dél-koreai kormányzat 2015-ig tervezi befejezni az áttérést az elektronikus tankönyvek használatára. A HWSW híre szerint nem új könyvek születnek, hanem a meglévőket alakítják át digitális formába, amelyet egy felhőalapú rendszeren keresztül bármelyik diák letölthet okostelefonjára, táblagépére, vagy megnézhet okostévén. A digitális technika a könnyebb szerkesztésnek is teret enged, a jövőben a tankönyveket nemcsak kibővítik és színesítik, de kétfajta tanulási módszert is alkalmaznak majd bennük, sőt az sem elképzelhetetlen, hogy némelyikben a nehézségi szint is változtatható lesz.
Persze a digitális eszközökre való áttérés nálunk sem teljesen új elképzelés. Az interaktív táblákat még az előző kormány alatt kezdték népszerűsíteni. Mellettük szólt az egyre sokasodó, a tanárok számára letölthető tartalom és az ingyenes tartalom-előállítás, a saját tan- és gondolatmenet kialakításának lehetősége. Ma inkább az ellenfelek hangja az erősebb, akik a megszaporodó tanári feladatokkal, a frontálismunkához való visszatéréssel érvelnek, s azzal, hogy vizuális ingerekkel átfűtött korunkban bármilyen villámkezű is egy tanár, nem versenyezhet a klipek, az animációs filmek vizuális élményével. A tábla elleni érv még, hogy egy ilyen eszköz árából tucatnyi laptop vagy táblagép vásárolható, mely valóban interaktívvá tenné az oktatást – vázolja Dombi Gábor a mai magyarországi helyzetet.
Amelyhez azért hozzátartozik, hogy az interaktív oktatástechnikai portál száz iskolában készített idei felmérése szerint az interaktív táblát használó pedagógusok zöme él a fenti előnyökkel.
A digitális tananyagtermelés is lendületet vett: a Sulinet tudásbázisa akár évekig böngészhető, és a magáncégek is szaporodó számú tananyaggal, óravázlattal állnak az iskolák rendelkezésére. A Nemzeti Tankönyvkiadó flipbookot kínál, olyan lapozható tankönyveket (interaktívat is), ami az első lépés a digitális tartalom-előállítás felé.
Az iskolai tartalomteremtés számára ad lehetőséget az is, hogy a Microsoft a nyáron mintegy 2 millió általános és középiskolás diák, illetve egyetemi hallgató számára tette ingyenesen elérhetővé a digitális oktatási alapcsomagot. Ez magában foglalja az ún. Office 365-szolgáltatások második szintjének minden elemét (felhőalapú e-mailek, megosztott naptárak, csevegés, számítógépek közötti hívások és videokonferenciák, Word-, Excel-, PowerPoint- és OneNote-fájlok webalapú megtekintése és szerkesztése, csoportwebhely a fájlok támogatásához, külső webhely, vírus- és levélszemétszűrés, Microsoft közösségi támogatás). Az Apple gépek használói Pages szövegszerkesztőikkel immár évek óta készíthetnek elektronikus tankönyveket, de idén nyáron az Apple kiadta ingyenes iBook Author szoftverét, mely újabb távlatokat nyitott meg az e-könyvek és a tankönyvek készítői előtt. Most már csak fel kell kapaszkodni a digitális technika új szintjeire.
