Szétesett a Hullámlovas
A tervezők álmai szerint a hangsebesség legalább hatszorosára képes pilóta nélküli repülőeszköz Los Angelestől nyugatra, a Csendes-óceán felett semmisült meg. Mindössze néhány másodperces repülés után következett be a vég, amelynek oka a gép egyik vezérsíkjának a hibája – közölte a Reuters a helyi légierő szakemberére hivatkozva. A vezérsíkproblémáját 16 másodperccel az után észlelték, hogy begyújtották a repülőgép gyorsítórakétáját. (A kísérleti eszköz egy B–52-es gép szárnyára volt erősítve, repülés közben választották le a Hullámlovast és a gyorsítórakéta kettősét.)
Újabb 15 másodperccel később, amikor a repülőgép levált a gyorsítórakétáról, a gép irányíthatatlanná vált, darabokra szakadt. Az összesen 31 másodperces repülés messze van az eredetileg tervezett ötperces úttól. Hasonlóképpen végezte volna, ha teljesíti az ötperces missziót, mert eleve úgy tervezték, hogy az út végén megsemmisül. Ha tartós működésre lenne képes a Hullámlovas, a gép kevesebb mint egy óra alatt tenné meg a New York–London távolságot, de két óra alatt Ausztráliába is eljutna.
A nyolc méter hosszú Waverider emberi utasok szállítására nem alkalmas, távvezérléssel, pilóta nélkül repül. A gép tesztjeit az amerikai légierő egy olyan nagy sebességű manőverező robotrepülőgép kifejlesztéséhez akarja használni, amely a megfelelően telepített bázisokról egy órán belül a világ bármely pontjára csapást tud mérni. A titkos kísérlet költségeit nem közölték, de szakértők szerint dollármilliárdokat ölhettek eddig a programba. A balesetet szenvedett gép a harmadik volt a hadsereg számára megépített négy X–51A közül. Még nincs döntés, hogy mikor kerülhet sor a negyedik tesztrepülésre.
Az amerikai légierő kutatólaboratóriumának vezetőit rosszul érinti a kudarc – a fejlesztésben részt vesz az Egyesült Államok Légiereje (USAF), a NASA és a Boeing is –, hiszen nem próbálhatták ki a Scramjet típusú hajtóművet. A különleges konstrukció lényege, hogy a Scramjet a beszívott légköri levegő oxigénjének segítségével égeti el az üzemanyagot. Ám a hajtómű csak igen nagy sebességen, a hangsebesség többszörösének elérését követően lép működésbe, mert csak ekkor áramlik elegendő mennyiségű levegő a rendszerbe. Az X–51A első sikeres repülőtesztjére 2010. május 26-án került sor – a kísérleti gép akkor hatszoros hangsebességgel több mint három percen át repült.
Az elért eredményt két éve ahhoz hasonlították, mint amikor a második világháború után a légcsavaros technológiát felváltotta a sugárhajtás. A Hullámlovast akkor is egy B–52-es bombázóról indították el 15 ezer méteres magasságban, a Scramjet torlósugár-hajtómű pedig 200 másodpercen át működött. Ebben a kategóriában a sebességi rekordot egy előd, az X–43A tartja. Ez a gép 2004. november 16-án körülbelül 10 másodpercen át 12 144 km/ órás sebességet ért el 33 223 méteres magasságban. Ezt követően – a terveknek megfelelően – ez a szerkezet is Dél-Kalifornia közelében a Csendes-óceánba zuhant.
