Rászedi az immunrendszert
A CMV a herpeszvírusok egyik fajtája, a fertőzés igen gyakori, jobbára enyhe tünetekkel, gyorsan lezajlik, és ami baj: sokszor észrevétlen. A felnőttek 60-80 százalékában a vírus a szervezet szöveteiben ott marad és rejtve lappang. Hosszú ideig azt feltételezték, hogy csak a magzatra vagy újszülöttre ártalmas. Később kiderült, legyengült immunrendszerrel bíró betegeken, kivált AIDS-ben és szervtranszplantáltakon súlyos betegségeket, vakságot, agyvelő- és vastagbélgyulladást okoz. Ám a közelmúltban Bostonban, az Amerikai Immunológus Társaság ez évi tudományos ülésén közzétett adatok szerint az emberben megbúvó, látszólag tünetet nem okozó vírus sem veszélytelen. 65 év fölött a értelmi funkciók gyors csökkenéséhez és általános gyengeséghez vezet, ráadásul fertőzésekre is hajlamosít. Összhatásban az élettartamot átlag 4 évvel lerövidíti.
Ismeretes, hogy az egészséges emberi szervezet a fertőzések ellen immunsejteket állít hadrendbe. Ezek újabb fertőzés esetén már „emlékeznek” a kórokozóra. A citomegalovírussal ugyanez a helyzet, de van egy jelentős különbség. Itt ismételt fertőzés során hiába vannak a szervezetben „emlékező” sejtek, újabb immunsejtek kerülnek bevetésre. A vírus tehát valamiképp rászedi a rendszert. Egyre több immunsejt áll be védekezésre, aminek az a következménye, hogy a megmaradó sejtek száma jelentősen csökken, így a szervezet alig képes más fertőzésekkel megbirkózni. Valószínűleg az immunrendszernek ez a sajátos elhasználódása játszik szerepet a fertőzöttek élettartamának rövidülésében.
PaulMoss egérkísérletben is igazolta a CMV különös viselkedését. Herpeszvírus-ellenes gyógyszert adva a CMV hatása visszafordítható volt, az ellene „kiképzett” immunsejtek száma csökkent, ugyanakkor kellő mennyiségben maradt friss immunsejt, a kezelt egerek ellenállóbbak lettek. Paul Moss most tervbe vette a 65 éven felüli felnőttek vírusellenes kezelésének klinikai próbáit.
Phil Stevenson cambridge-i kutató hangsúlyozta: ahhoz, hogy a CMV hosszú távú hatásait emberen meg lehessen akadályozni, sokéves kezelés volna szükséges. Sokkal hasznosabb a megelőzés, azaz a CMV elleni védőoltás. Ezen régóta dolgoznak a kutatók. A fertőzés megakadályozásának egyikmódja a vírust ott blokkolni, ahol az ember szervezetébe lép. Korábbi kutatások szerint a CMV e tekintetben hasonlít az Epstein-Barr-vírushoz. Kiderült, először az orrban levő szaglósejtekhez kapcsolódik. Itt már vannak kísérletes vakcinációs sikerek, ez az út a CMV esetében is járhatónak tűnik. Úgy látszik, a citomegalovírusnak fontos, életkilátásokat rontó kóroki szerepe van. Nemcsak ez, de a fertőzés gyakori tünetmentessége is indokolja a védőoltás intenzív kutatását.
