A SHOAL egy európai egyetemek és vállalatok által létrehozott projekt, amely a spanyol Gijon kikötőjének a vízminőségét monitorozza ilyen úszkáló szenzordoboz segítségével. Az ötlet hatékonyságára jellemző, hogy míg korábban csak havonta egyszer vettek vízmintát az öböl több pontján, a robothalak segítségével folyamatosan tudják ellenőrizni a vízminőséget. Akár tetten is érhetik a szennyező anyagokat vízbe juttató szabálysértőket, mert a robotok mérési eredményeit összesítve, a kutatók meg tudják határozni a forrás helyét.

Luke Speller, a projekt egyik résztvevője szerint a káros anyagok után kutató robot célszerűen egy másfél méteres tonhalhoz hasonlít. Mozgatását is a halakra jellemző uszonyszerű lapátokkal oldották meg. Így a szokványos propelleres hajtáshoz képest sokkal jobb manőverezőképességet értek el. A sárga robot előre meghatározott program szerint vizsgál át egy-egy területet. Amint növekvő szennyezőanyag-koncentrációt mér, társaival együtt azonnal elkezdi a forrás lehető legpontosabb behatárolását.

Az úszkáló robotok a GPS-hez hasonló módon állapítják meg pozíciójukat. A kikötő négy pontján jeladókat helyeztek el, ezekhez képest mérik be a robothalak a helyzetüket. A mérési adatok küldése és az irányítás alacsony frekvenciás hanghullámokkal történik, mert a rádióhullámokat elnyeli a víztömeg, a hang viszont kiválóan terjed a vízben.

A tervezők szerint egy ilyen bonyolult szerkezet több célra is felhasználható. A mérőműszerekkel kutatási feladatokat lehet végezni, de egy ilyen „járőr” biztonsági vagy mentési feladatokat is elláthat. Ha nagy kiterjedésű szennyezésről van szó, akkor a semlegesítő anyagot is el lehet vele juttatni a megfelelő helyre.