Veszélyben a Wikipédia?
A közösségi médiáról a kapcsolattartásra, ismerősök keresésére szolgáló oldalak jutnak először eszünkbe. De van egy oldal, amit egyesek a világ legnagyobb, közösségi munkával elért sikerének neveznek: ez a Wikipédia, a szabad enciklopédia. A többnyelvű, nyílt tartalmú webes világenciklopédiát a Wikimédia Alapítvány üzemelteti – egy floridai központú nonprofit alapítvány –, szerkesztését pedig önkéntes közösség végzi. Ez utóbbiból adódik az online kiadvány létét fenyegető legnagyobb kockázat is: egyre kevesebben vállalkoznak a nonprofit szerkesztőmunkára.
A 2001-ben az Egyesült Államokból indult, világméretűvé vált kezdeményezés lényege: az emberiség tudásának forrásokkal ellátott, lehetőleg pontos és hiteles összegyűjtése úgy, hogy azt bárki szabadon használhassa. A wikipedia.org jelenleg mintegy 270 nyelven több mint 16 millió szócikket tartalmaz, weboldala a világ tíz legolvasottabb webhelye közé tartozik, sokan „a legnélkülözhetetlenebb internetes oldalak” közé sorolják. Az angol nyelvű Wikipédia négymillió szócikkével az emberiség történetének legnagyobb enciklopédiája.
A 2003-ban indult magyar Wikipédia terjedelme meghaladja a 220 ezer szócikket, a magyar internetezők körében körülbelül a tizedik legolvasottabb hazai oldalnak számít. Hazánkban mintegy hatszáz szerkesztő van, rajtuk kívül a Wikimédia Magyarország Egyesület mintegy félszáz tagja foglalkozik aktívan az enciklopédia ügyeivel. A szerkesztésen és a Wikipédia missziójának őrzésén kívül offline előadásokat, konferenciákat is tartanak. Diákok, tanárok, szakdolgozók, újságírók mellett egyszerű érdeklődők is gyakran fordulnak a Wikipédiához gyors és viszonylag pontos információkért, térképekért, fotóért, magyarázatokért a legtöbb tudományos, hétköznapi, gazdasági, társadalmi vagy művészeti témában.
Ezért mindössze annyival kell „fizetniük”, hogy továbbadás esetén feltüntetik a forrást. A Wikipédia másban is eltér a legtöbb online tudástártól: bárki által önkéntesen, szabadon írható, szócikkeket, bejegyzéseket vagy akár hozzáfűzött véleményt elvileg mindenki írhat, akinek internetkapcsolata van. Különlegesség az is, hogy az online enciklopédia fenntartását az internetes világban elterjedt modellektől eltérően nem reklámokból, hanem a felhasználók adományaiból és alapítványok támogatásából fedezik. A Wikipédia értékét a tudás eddig nem látott mértékű integrálása mellett éppen az adja, hogy megmutatta az önkéntes online közösség kapacitását.
– A nemzetközi felmérések szerint a szerkesztőknek csupán mintegy 10 százaléka nő, 65 százalékuk végzett el legalább egy egyetemet, a koreloszlásuk viszonylag egyenletes (az átlagéletkor 32 év) – mondja lapunknak Tisza Gergő, a Wikimédia Egyesület volt elnökségi tagja, a magyar oldalak egyik szerkesztője. Valószínűleg a magyar közösség sem tér el ettől. Az online sikertörténetnek azonban vannak árnyoldalai is. A szerkesztők száma négy-öt éve folyamatosan csökken; ez a tendencia mostanában lassult, de nem szűnt meg teljesen. A fogyás egyik oka, hogy az utóbbi években nehezebb lett szerkesztővé válni: a Wikipédia szerkesztését kipróbálók ugyan nincsenek kevesebben, mint régen, de sokkal nagyobb részük adja fel néhány tucat szócikk megszerkesztése után.
A régi szerkesztők közben folyamatosan távoznak – ez önmagában természetes jelenség minden internetes közösségnél. Ha a távozókat a folyamatosan beáramló új szerkesztők ellensúlyoznák, nem lenne gond – állítja Tisza Gergő. Meg kell említeni, hogy korábban létezett egy furcsa „szabály”: az, hogy éppenséggel nincsenek szabályok, és nem tisztelnek semmiféle hierarchiát, hatalmat, a mindenki egyenlő elve szerint működnek. „Ezek után kész csoda, hogy (főleg az angol) Wikipédia ilyen fegyelmezetten és pozitív hangulatban bővül” – írják kissé szubjektív hangú bejegyzésükben szintén önmagukról a wikipedisták.
Az idők során a szabálytisztelet és a hierarchikusság inkább nőtt, a hosszú és eredményes szerkesztői múlt mindenképpen biztosít némi tekintélyt. Tisza Gergő szerint mind a Wikipédiát üzemeltető alapítvány, mind a szerkesztőközösség próbálkozik a szerkesztők fogyatkozásának megállításával, illetve a folyamat megfordításával, de most még nem látszik, milyen irányt vesz ez a folyamat. A cél változatlanul az, hogy a Wikipédia minél több ember számára minél hasznosabb legyen.
Ez a „népszerű” témákban jól halad, a „fontos” témákban nem annyira: például műszaki, orvosi, jogi kérdésekben kevesebb az információ, és a szócikkek kevésbé használhatók. – Szeretnénk továbbá jobban integrálni a Wikipédiát más olyan rendszerekbe, amik szintén a tudás átadásának célját szolgálják, jobban együttműködni egyetemekkel, könyvtárakkal, múzeumokkal. A múltban ezt nehezítette, hogy a Wikipédia majdnem kizárólag internetes, az előbbiek pedig majdnem kizárólag fizikai kapcsolattal dolgoztak; a jövőben talán mindkettő változik majd – reméli a szerkesztő.
