Szonda a Marson
Tavaly november óta 570 millió kilométert tett meg a bolygóközi térben, ehhez a távolsághoz viszonyítva mellékes az az út, ami a közép-európai idő szerint reggel fél nyolc körül várható landolásig még hátravan.
Az amerikaiak bizakodnak, hogy most minden rendben lesz, de erre mérget nem vennének, tekintve, hogy amarsimissziók nemmindegyike járt sikerrel. (Az Egyesült Államok eddig 18 alkalommal próbálkozott valamilyen marsi űreszköz felbocsátásával, ebből öt volt sikertelen.) Optimizmusra ad okot, hogy tavaly november óta mindössze négy alkalommal került sor pályakorrekcióra, most azzal számolnak, hogy a szonda az eredetileg kiszemelt hely egy kilométeres körzetében éri el a felszínt.
Ellenben némi aggodalomra ad okot, hogy ebben az időszakban hatalmas porviharok dúlnak, a napokban a landolási ponttól ezer kilométerre észleltek egy ilyet.
Remélhetően hétfőn nem kell ilyen kellemetlenségtől tartani és rendben leszáll a minden korábbinál bonyolultabb műszerekkel felszerelt Kíváncsiság. Mivel a rover közel egytonnás tömege túl nagy a légpárnás leszálláshoz, ezért más megoldást választottak – az úgynevezett légi daru (skycrane) rendszer mellett döntöttek. A landolás előtt előbb a 4,5 méter átmérőjű hőpajzs lelassítja a légkörbe érkező szondát, majd egy ejtőernyő segítségével a Curiosity tovább ereszkedik.
Az ejtőernyős fázis után rakétás fékezés következik, végül alig 20 méterre a felszín felett majdnem megáll. Ekkor – az illusztráció ezt a mozzanatot mutatja – egy 7,5 méter hosszú kábelen a szonda kiengedi a rovert. A kábelek leoldása után, a rovertől távolabb a légi daru a felszínbe csapódik. A módszer kockázatos, hiszen ha sziklára pottyan, a futómű megsérülhet. A Föld és a Mars közötti tetemes távolság miatt 13 perces késéssel tudjuk meg, hogy sikerrel, vagy sem érkezett meg a marsjáró.
Ha minden a tervek szerint megy, akkor a landolás után órákon belül megérkezhetnek az amerikai űrszonda által készített első fekete-fehér felvételek a Gale-kráter környékéről. Ez a kráter a bolygó legmélyebb pontjainak egyike, itt esély van a különböző korú kőzetminták begyűjtésére és elemzésére. A Curiosity minden tudományos eszköze egyetlen kérdésre keres választ: volt-e valaha élet a Marson? Feltételezések szerint a Mars-felszínen négymilliárd éve a jelenleginél melegebb volt, és felszínét folyékony halmazállapotú víz takarta.
