A ReliaWind nevű projektben kutatóintézetek, szélerőmű- és alkatrészgyártók, illetve szélfarmtulajdonosok működtek együtt az üzemeltetési problémák és veszteségek minimalizálása érdekében. A csapatban a legnagyobb „név” a spanyol Gamesa volt (ez a társaság az egyik legnagyobb szélerőmű-előállító, a Magyarországon felállított erőművek több mint 50 százalékának gyártója). A 2008 és 2011 közötti fejlesztés összesen 7,7 millió euróba került, ebből csípett le a SZTAKI kutatócsoportja közel egymillió eurót (eredetileg félmilló eurós megbízást szereztek, de a kedvező tapasztalatok alapján menet közben kibővült a munkájuk és a részesedésük). Mint Viharos Zsolt Jánostól, a SZTAKI tudományos főmunkatársától megtudtuk, a feladat egy olyan rendszer kialakítása volt, amely összehangolja az üzemeltetési, a hibakezelési és a meghibásodás-előrejelzési funkciókat, menedzseli a „menetrendszerű” és a rendkívüli karbantartásokat, és a szélerőmű körüli összes teendőt hozzáigazítja az időjáráshoz. A műszaki problémák elhárításához alapesetben megfelelő szakember, alkatrész és időjárás kell – ha ezek közül valami nem áll rendelkezésre, az mindenképpen fölösleges veszteséget okoz az energiatermelésben. Az okos algoritmusokkal és mesterséges intelligenciával dolgozó rendszer úgy tervezi meg az ütemezhető munkákat, hogy minimalizálja az „elvesztett termelhető energiát”, illetve a meghibásodások esélyét. Ehhez 6-7 magyar kutató háromévi munkájára volt szükség, de a teljes bevezetéshez még további fejlesztések kellenek – immár piaci alapon.

A sikeres közreműködés – amelynek révén olyan nevek mellett kerültünk föl a szélenergia-ipar világtérképére, mint az ABB, az SKF, az Edison vagy a már említett Gamesa – a szélerőművek magyarországi terjedését is segítheti, mivel gyorsabbá és kiszámíthatóbbá teszi a kisebb szélenergia-beruházások megtérülését is.