A jelentés szerint a felnőttek harmada nem mozog eleget –a lustaság, a fizikai aktivitás hiánya évente 5,3 millió életet követel. A tunyaság okozta halálozás olyan kórokkal mérhető össze, mint a szívbetegség, a cukorbetegség, illetve az emlőés vastagbélrák. A harminchárom kutatóból álló csoport szerint a probléma már régen túl van azon, hogy egy legyintéssel elintézhetnénk. Úgy kell kezelni, mint egy járványt. Újfajta gondolkodásmód kell, amely a nagyközönséget az inaktivitás veszélyeire figyelmezteti. Azt javasolják, hogy a felnőttek hetente 150 percet mozogjanak – sétáljanak tempósan, kerékpározzanak vagy kertészkedjenek.

Mások azonban vitatják, hogy egyenlőséget lehetne tenni a dohányzás és az inaktivitás között. A halálesetek száma ugyan nagyjából azonos, de sokkal kevesebb ember dohányzik, mint amennyi tesped. Azaz az egyén számára a dohányzás sokkal kockázatosabb. Claire Knight brit rákkutató a BBC-nek azt mondta: a rák megelőzésében a dohányzás abbahagyása az egyik legfontosabb, amit az egyén megtehet.

A tanulmány szerint minden harmadik, tizenöt évesnél idősebb ember – világszerte mintegy 1,5 milliárd egyén – életvitele nem felel meg a fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlásoknak. Az tekinthető inaktívnak, aki nem végez hetente ötször félórányi közepes intenzitású testmozgást vagy hetente háromszor 20 perc nagy intenzitású testmozgást, esetleg ezek kombinációját. Megállapították a tanulmányban azt is, hogy az inaktivitás a korral nő, gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál, és a magasabb jövedelmű országokban a lakosság nagyobb hányadát érinti – a felnőtt britek kétharmada nem mozog eleget. A kamaszok körében még aggasztóbb a helyzet: a 13 és 15 év közöttiek köré ben ötből négyen nem mozognak eleget.

Az Eurobarometer 2010. évi adatai szerint a magyar lakosság 53 százaléka sohasem sportol, míg a lakosság 24 százaléka havonta 1-3 alkalommal mozog. Azonban a havi 1-3 alkalommal végzett testmozgásnak nincs egészségmegőrző hatása, ezért a hazai lakosság 77 százaléka inaktívnak tekinthető. Ugyanezen felmérés arról is szólt, hogy a nem sportolók zöme lustaságát azzal magyarázta, hogy nincs ideje a sportra. Az inaktivitás fő okaként többen a rokkantságot, illetve valamilyen betegséget (Magyarországon 20 százalék, az EU-27-ben 13 százalék) jelöltek meg. Meglepően alacsony volt azok száma, akik a testmozgás költséges voltával, illetve a sportolásra alkalmas infra struktúra hiányával magyarázták mozgásszegény életmódjukat.