A ma még meglehetősen borsos árú eszköz hosszú élettartamának ígérete azonban csak akkor igaz, ha betartunk szabályokat is, például minél ritkábban kapcsolgatjuk. Ha viszont állandóan ég, a kevesebb fogyasztás öröme máris elillan. Amellett a kompaktfénycsöveknél a környezet terhelése sem elhanyagolható szempont, mivel ez a világító eszköz higanyt tartalmaz, amiről élete lejárta után külön gondoskodni kell.

Néhány éve itt topog a küszöbön egy másik nagy ígéret: a fénykibocsátó dióda, a LED (light emitting diode). Szép, erős fényt ad, és a hatásfoka is sokszorta jobb, mint az izzólámpáé. De már a témánkból is következik: nincsen fény árnyék nélkül. A LED-nél az a gond, hogy szép fehér fénye erős kék komponenst tartalmaz. Ez pedig nincs a mesterséges fény hatásait kutatók ínyére.

A fény ugyanis nemcsak arra tesz képessé minket, hogy lássuk a környezetet, hanem egyúttal befolyása van a szervezetünk hormonháztartására és életünk napi ritmusára is. A szemünkben lévő melanopszin érzékelők vezérlik a nappal-éjszaka ciklusunkat. Ezek érzékenyebbek a kék színre, amely a természetes napfényben éppen délben éri el csúcspontját. Erre a szervezetünk úgy válaszol, hogy éberebbé tesz, elnyomja az alvást elősegítő melatonin hormont. Déltől alkonyatig csökken a kék a természetes napfényben, és vöröses árnyalat veszi át az uralmat, amely viszont megállítja a melatonin redukálását, és előkészít az alvásra.

Csakhogy a mesterséges fénnyel éjjel-nappal körülvett életünkben ez a folyamat megbolydul. Az állandó fény, különösen olyan, amely jelentős kék árnyalatot tartalmaz, nem segíti elő az alvást, és komoly egészségi zavarokat okozhat. „Felmérések szerint az éjjeli műszakban dolgozó nők igen jelentős, ötven százalékkal nagyobb mértékben kapnak mellrákot. Ebben annak lehet szerepe, hogy az éjszakai fény csökkenti a daganatkifejlődésre feltehetőleg hatást gyakorló melatonin szintjét” – jelentette ki a New Scientist egy korábbi (2011. május 7.) számában Steven Lockley, a Harvard Orvosi Egyetem alváskutatója.

Van aki még tovább megy a következtetésekben. Mariana Figuero, a Renssealer Műegyetem fénykutató központjának munkatársa szerint a megszakított melatonintermelés olyan betegségeknek is előidézője lehet, mint a szív- és keringési zavarok, emésztési problémák, elhízás vagy akár rák is. Mit lehet tenni? A megoldás fontos előmozdítója az űrhajózás, vagyis annak egyik legfőbb támogatója, a NASA, hiszen az űrhajósok állandóan ki vannak téve ennek a problémának.

Olyan fényt kell előállítani, ami utánozza a természetes ciklusokat, például a vörösben gazdag árnyalat elősegíti az álmosságot, a sárgában dúsabb a reggeli fényhez hasonlóan ébredésre buzdít, a kék túlsúlya pedig segít az ébrenléti tevékenységekben. A megoldás olyan eszköz, például LED létrehozása, amelynek különböző színárnyalat-összetevői változtathatók, hangolhatók.

Vannak már kezdeményezések. Például a Boeing–787 új, hosszú távú utakra szolgáló Dreamlinerjét úgy tervezik, hogy a most szokványos fehér fényű LED-világítás helyett olyan, a három színt (vörös, zöld és kék) kombináló és abból folyamatosan változtatható színű fényforrásokat alakítsanak ki, amelyektől az utasok kellemesebben érezhetik magukat.

Egyelőre még igencsak drága megoldás lenne otthoni használatra, de ha technikailag megoldható, könnyen elképzelhető, hogy az igények felébresztésével (amitől megélénkülhet a piac) a hangolható fényösszetételű lámpák ára is elviselhetővé válik a nem is túl távoli jövőben.

LED-es fényforrások – a fényösszetételen még van javítanivaló