Ezt követően felgyorsultak az események. Tegnap már azt jelentette be Kínában, a sanghaji tudomány és technika múzeumban Lee Berger dél-afrikai professzor, hogy az érdeklődők online is követhetik a kőtömbbe ágyazott lelet kiemelését. A felfokozott érdeklődés magyarázata: egy korai emberféle, az Australopithecus sediba kétmillió éves csontvázát szabadítják ki várhatóan november végéig a kőzetből.

A johannesburgi Witwatersrand Egyetem laboratóriumában tárolt kövön az elmúlt hónapban végzett vizsgálatokból derült ki, hogy az az Australopithecus sediba fiatal egyedének földi maradványait rejti. Feltételezések szerint az egyedhez tartozó első leleteket 2008 augusztusában Lee Berger, a Witwatersrand Egyetem paleontológusa és kilencéves fia, Matthew fedezte fel. Az akkor megtalált kulcscsontról a fiú először azt hitte, egy újabb ősantilop maradvány került elő. A tőle öt méterre ásó apja látta meg benne a hominidát. A lelőhely a Johannesburgtól északra fekvő, világhírű régészeti bázis, a Malapa mészkőbarlang.

Az eddigi elvégzett elemzések szerint a kőben egy kétmillió évvel ezelőtt élt, fiatal, feltehetően 9-13 éves emberelőd (hominida) csontjai rejtőznek. Az üledékes kőzetben egy állkapocs töredékeit, egy teljes combcsontot, bordákat, csigolyákat és végtagok részeit találták. A vizsgálatokat egyébként Berger professzor felesége, Jackie Smilg radiológus végezte a Charlotte Maxeke Kórházban, aki éppen PhD-ját írja a kőbe ágyazott leletek komputertomográfi ás vizsgálatáról. (A csontok júniusi napvilágra kerülése után a dél-afrikai gyerekeket arra kérték, nevezzék el a fiatal Australopithecus sedibát. Így kapta meg a Karabo nevet, ami a helyi nyelvjárásban „választ” jelent.)

„Néhány csont még sosem került elő ilyen épségben, együttesen pedig ritkaság, hogy ennyi maradványt gyűjtsenek össze. Ez az emberfélék valaha feltárt legteljesebb csontváza” – hangsúlyozta az egyetem honlapján Lee Berger. Azt nem lehet tudni, hogy a hosszú karokkal, kicsiny aggyal rendelkező sediba a Homo faj egyenes ági őse vagy csak közeli rokona. Az emberféle ősi hominidajegyeket is mutat, de olyan modern vonások is megfigyelhetők rajta, amelyek a Homo-vonal sajátjai. A jelenlegi feltételezések szerint az Australopithecus sediba egyedei fára másztak, de már felegyenesedve jártak, sőt valamiféle primitív eszközkészítés sem zárható ki az esetükben.

Korábban lapunk is beszámolt a 2008-as szenzációs leletről, vagyis arról, hogy a hominidák és az ember közti hiányzó láncszem kerülhetett elő a Malapa-barlangból. A meglepően jó állapotú maradványokat kétmillió évesre becsülték, azaz kétszázezer évvel idősebbnek, mint az addig ismert legrégebbi emberszerű lelet. Dél-afrikai tudósok már akkor hangsúlyozták azon meggyőződésüket, hogy a csontvázak az ember őseinek egy korábban ismeretlen csoportjához tartoznak. Összekötő láncszemet képviselhetnek a 4 millió évtől 1 millió évvel ezelőttig élt Australopithecus, valamint a Homo nembe tartozó faj, az első szerszámkészítő, a Homo habilis („ügyes ember) között. Ezek a feltételezések azóta tovább erősödtek.

A nevezetes lelőhely felfedezése egyébként Lee Berger nevéhez fűződik. A vidéket járva 2008-ban közel hatszáz kisebb-nagyobb barlangot fedezett fel. A Malapa-barlanghoz kutyája, Tau vezette el 2008. augusztus elsején. Két héttel később tért vissza a kutyával és a fiával, ekkor bukkantak az Australopithecus sediba maradványaira. 2008 augusztusa óta a barlangból 240, hominidákhoz köthető különböző csontmaradvány került elő – ezek a csontok vélhetően legalább öt különböző egyedhez tartoznak.

A most megtalált leletek esetében még nehéz megmondani, hogy mennyiben tekinthetők összekötő kapocsnak az emberré válás folyamatában. Biztos, hogy további, igen alapos, minden részletre kiterjedő anatómiai vizsgálatok kellenek, mire választ adhatnak erre a kérdésre. Ebben a tudományágban a mai napig gondot jelent, hogy hol húzzák meg a határvonalat az Australopithecus és a Homo között.

Lee Berger professzor és asszisztense a leletet tartalmazó kőtömbbel