Magyar hozzájárulás a Higgs-bozon kutatásában
Sokan azt sejtik, hogy igen! De hátha nem is egyetlen Higgs-bozon van? Hátha nem is a Standard Modell érvényességéről fogunk meggyőződni, hanem egy kibővített Standard Modellről? Ha az utóbbi az érvényes, akkor 5 Higgs-bozon is létezhet!
Innentől válnak izgalmassá a kérdések. A CERN-ben a tudományos program 2030-ig szól: mivel is fognak foglalkozni, ha a Higgs-részecske körül esetleg már mindent sikerülne tisztázni?
A magyar kutatók, ideértve a debreceni ATOMKI-t, a Debreceni Egyetem és a budapesti ELTE fizikusait is, a CMS-kísérletben érdekeltek. A csapatot Horváth Dezső fogja össze. Ő és Lévai Péter, a Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója, egy másik LHC-kísérlet magyar csoportjának vezetője is segít nekünk, laikusoknak értelmezni, miről is szól a történet.
Tőlük tudjuk, hogy bár szerdán volt a sajtótájékoztató, de már kedden is rendeztek egy próbát, ahol a kísérletben részt vevő fizikusok lépten-nyomon finomítottak a szóvivő szavain, így a főpróba 3 órát tartott.
– Ezért például a szóvivő nem használta a „felfedezés” kifejezést sem – mondta Horváth Dezső. Nem azért, mert a chicagói Fermilab két nappal korábban már tett hasonló, de kevésbé „célközeli” bejelentése „farkast kiáltó fiú” mintájára hiteltelenítené a bejelentést, sokkal inkább azért, mert sok munka van még hátra a CERN-ben is.
Így például kérdés, hogy egyetlen részecskéről van-e szó, avagy egy részecskepárról. Ha egyről, mekkora ennek perdülete? Nem tudjuk, hogy az eredmények mennyiben támasztják alá a részecskefizika Standard Modelljét.
Az viszont a bizonytalanságoktól független tény, hogy a CMS-detektor fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek. – Veszprémi Viktor kollégánk írta például a CMS-detektor legérzékenyebb magjához tartozó szoftvert – közli Horváth Dezső. – Mi, magyarok, már elsősorban a következő lépésre készülünk.
A Standard Modellben sok kérdés nyitva marad: miért nincsenek antianyag-galaxisok, miért nem szóródnak szét centrifugálisan a galaxisok, noha látható tömegük és forgómozgásuk alapján szét kellene esniük? Mi az a feltételezett sötét anyag, ami összetartja őket?
Ezek még izgalmasabb kérdések, mint a Higgs-bozon megléte és tulajdonságai, s a mi csapatunk már ezek megválaszolására készül. A Csillebércen felállított CERN-adatparkba gyűjtendő adatok is ezeknek a kérdéseknek a vizsgálatához fognak kapcsolódni.
De az mindenképpen teljesült, hogy az új gyorsítóban megszülettek az első, áttörő eredmények. Év végéig kétszer ennyi mérési adatot fogunk még gyűjteni, elemezni, 2030-ig pedig 3000-szer ennyit – tájékoztatta lapunkat a CERN-kísérletek magyar irányítója.
