– A biotechnológia az egész világon nagyon gyorsan fejlődő iparág. Amíg azonban Amerikában az e területen működő vállalkozások zöme jelentős pénzügyi segítséggel, 5-15 éves kifutással, banki szemmel kockázatos befektetésnek számító terápiás eljárásokat fejleszt, addig a hazai cégek nagy része szolgáltatásokat vagy eszközöket állít elő más vállalatok számára, ami viszonylag rövid távú árbevételt jelent – tájékoztatta lapunkat ifj. Duda Ernő, az MBSZ elnöke. Magyarországnak szerencsére vannak hagyományai az egészségipar e területén, és a növekvő trendet sikerült valamennyire meglovagolni, amihez a cégek több mint 90 százalékát képviselő MBSZ által korábban kidolgozott iparági stratégia nagy segítséget nyújt. A 85 hazai biotechnológiai cég árbevétele 2004 és 2010 között 17 millió euróról 71 millió euróra emelkedett, ami éves átlagban 26 százalékos növekedést jelent, miközben a szektorban foglalkoztatott munkavállalók száma 590-ről 1816-ra nőtt.

A jelentésből, mely színeket párosít a különféle biotechnológiai területekhez, kiderül, hogy hazánkban a közhiedelemmel ellentétben nem az agrár-élelmiszeripari célú zöld biotechnológia a legfejlettebb, hanem az orvosi alkalmazásokhoz kötődő piros. Ennek oka, hogy a zöld biotechnológia ellen nemzetközi méretekben hatalmas erők mozdultak meg, mint például az alternatív üzemanyagok ellen fellépő olajlobbi. Ezért ma a zöld biotechnológia a világ biotechnológiai iparán belül is elhanyagolható részt képvisel, míg a piros minden mércével számolva 80 százalékot tesz ki. Az orvosi célú biotechnológiai kutatások és termékek ellen a társadalmi ellenérzés is kisebb, mint például az ugyanolyan biológiai alapelveken nyugvó növényi vagy állati génmanipuláció ellen.

Az alapvetően a legmagasabb tudományos képzettséget igénylő iparágnak a legnagyobb gondja ma ifj. Duda Ernő szerint a szakemberhiány, ami részben a felsőoktatásban mutatkozó, ipari szükségletek iránti érzéketlenségre vezethető vissza, de a friss diplomások nagy része sajnos az idegen nyelvek gyakorlatban való használatával is hadilábon áll. Igazán jó szakembereket azért is nehéz szerezni, mert vagy olyan munkahelyen dolgoznak, amelyik foggal-körömmel és mindenféle juttatással védi őket, vagy már elmentek külföldre – teszi hozzá a szövetség elnöke, aki olyan mértékű agyelszívást lát Magyarországról, amilyen hosszú ideje nem volt. A biológusokat és orvosokat a szegedi egyetemen oktató MSZB-elnök minden évben megkérdezi jövőbeni elképzeléseikről, és ma az a helyzet, a többségben fel sem merül, hogy itthon szeretnének dolgozni, a negyven medikusból például egy mondott erre igent. De a külföldön dolgozó magyar szakemberek hazacsábítására sincs igyekezet, miközben a kínai, koreai, indiai innovatív cégek vezetői és kutatói túlnyomórészt a legjobb nyugati egyetemeken végzett és ipari tapasztalatot is szerzett szakemberek, akiket az ottani kormányok jelentős anyagi erőfeszítéssel csalogattak haza.

– A mai pénzügyi válság idején, bármilyen furcsán hangzik – különösen a nagyobb cégeknek –, könnyebb pénzhez jutni, mint bármikor korábban – állítja ifj. Duda Ernő. – Míg néhány éve a pályázatok révén az egyetemekről kikerült kutatók könnyen alapíthattak céget, csak később tudtak nehezebben pénzt szerezni, addig ma a piacon lévő összes anyagi forrás a már működő cégeknek kedvez, ez viszont nehezebbé teszi az elindulást, az utánpótlást. A pénzügyi háttér persze nem banki lehetőségeket, hanem uniós és hazai pályázati forrásokat jelent, mert a bankok az innovatív kis- és közepes vállalatoknak korábban is nehezen hiteleztek, és ma sem nagyon adnak pénzt.

Végül komoly gond az alapkutatások támogatásának csökkenése, ami hosszú távon a biotechnológiai cégekre is rossz hatással lesz – állítja a szakmai szövetség elnöke, aki a kilábalás lehetőségét az üzleti angyalokként a területen már feltűnt magánbefektetőkben látja. De mára kinőtt egy olyan biovállalkozó réteg is, amely garanciája a továbblépésnek. Ifj. Duda Ernő például hat olyan prosperáló cégről tud, melyet az általa irányított Solvo Zrt.-ből kivált szakemberek vezetnek.

A hazai eredetű biotechnológiai eredmények itthoni piaca sajnos elég vegyes képet mutat. Az alapvetően exportra termelő piros biotechnológia iránt idehaza jórészt nincs fizetőképes kereslet. Az ipari-környezetvédelmi (fehér) biotechnológiában mutatkozó ígéretes fejlődés további sorsa is a belső piac és a kormányzati politikai alakulásától függ.

Az MBSZ elnöke szerint a jelentés egyik fő üzenete, hogy sajátságos módon a biotechnológiai iparág növekedését akadályozó tényezők megváltoztatása nem kerülne pénzbe, hiszen előírásokról, szabályzatokról, adminisztratív intézkedésekről van szó. Éppen ezért szomorú, hogy mindezekre várni kell.