Korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy a méhlepényen keresztül az anyából a magzatba, illetve a magzatból az anyába is átkerülhetnek sejtek, melyek aztán évtizedekig életben maradhatnak a bőrben, a májban, az agyban vagy a lépben. A jelenség magzati mikrokimérizmusként ismert. Nemrégiben kislányok köldökzsinórvérében idősebb fiútestvéreik sejtjeire bukkantak holland kutatók, és ebből arra következtetnek, hogy az anya és magzata közötti sejtvándorlás sokkal gyakoribb, mint korábban feltételezték. Mindannyian a sejtcserék révén genetikai többlettel rendelkező kimérák lennénk?

A jelenség vizsgálatához Miranda Dierselhuis és kollégái 23 újszülött kislány köldökzsinórvérét elemezték, akik közül többnek volt idősebb fiútestvére. Megvizsgálták azt is, hogy a vérmintákban találhatók-e a férfi Y-kromoszóma ellen irányuló immunsejtek. A Blood című szaklapban publikált eredmények szerint az idősebb fiútestvérrel rendelkező kislányok közül 12-ből 11-ben találtak ilyen immunsejteket, ami azt jelenti, hogy a korábbi terhesség során a fiúmagzatból az anyába került férfisejtek valahogy átjutottak a méhlepényen a lánymagzatba is.

A legmeglepőbb felfedezés azonban az volt, hogy olyan újszülött kislány vérében is találtak férfisejteket, akinek nem volt fivére. Ezek a férfisejtek lehettek a nagybácsinak a nagymama terhessége alatt az édesanyába átkerült sejtjei, vagy egy, az anya előtt is ismeretlen korábbi, elvetélt fiútestvér sejtjei. A méhlepény tehát mégsem olyan áthatolhatatlan védőburok, mint amilyennek korábban gondolták.

A múlt évben Hilary Gammill kanadai kutató terhes nők vérében édesanyjuk, azaz a magzat nagymamájának sejtjeit tudta kimutatni. A sejtek száma a terhességek előrehaladtával nőtt. A kutatónő úgy véli, az anyai sejtek a fejlődésben lévő immunrendszer tanulási képességét formálják. Vajon a nagymamák sejtjei is e folyamat részei?

A jelenség általános volta miatt elképzelhető, hogy ezek a jövevénysejtek hatással vannak mindannyiunk egészségére. Bizonyítékok támasztják alá, hogy a női szervezetben lévő magzati sejtek jótékony hatással lehetnek például az anya szívproblémáira terhesség alatt. Nemrégiben az is kiderült, hogy csökkentik az emlőrák, ugyanakkor növelik a vastagbélrák kialakulásának a kockázatát. Az is ismert, hogy számos betegség (asztma, 1-es típusú diabétesz, bizonyos ráktípusok) kevésbé gyakori a fiatalabb testvérekben. Egyes vizsgálatok szerint e sejtek hozzájárulhatnak autoimmun betegségek kialakulásához is. A szkleroderma nevű autoimmun betegséget, mely a bőr és a véredények megkeményedésével jár, szintén összefüggésbe hozzák a magzati sejtek vérben való jelenlétével. A jelenség ez esetben a fiatalabb testvérek körében gyakoribb. Minél későbbi helyen áll valaki a születési rangsorban, annál nagyobb a betegség kialakulásának a kockázata.

Christoph Bucher amerikai kutató már 2007-ben beszámolt arról, hogy a testvérek között végzett köldökzsinórvér eredetű őssejtek transzplantációja sikeresebb, ha a sejtek fiatalabb testvértől származnak. Ez arra utalhat, hogy bizonyos toleranciaszint már kialakult a donor (a szervet vagy sejtet adó) és a recipiens (a szervet vagy sejtet kapó) sejtjei között. Korábban úgy vélték, a köldökzsinórvér immunológiai szempontból „ártalmatlan”, most ezt a képet árnyalhatja némiképp Dierselhuisék vizsgálata.

Bucher az új eredmények ellenére úgy véli, a klinikai gyakorlatban nem várható azonnali hatás, a lenyűgöző eredmények a gyakorlatban egyelőre nem hasznosíthatók. Részletes vizsgálatok sokaságát kell még elvégezni.

Mi van a méhlepényben?