Eddig a depresszió diagnózisát a betegekkel való beszélgetések és különböző tesztek alapján fektették le a szakemberek. A betegségben szenvedők – különösen a tinédzserek – viszont gyakran nem tudnak vagy nem szívesen beszélnek bajukról, és a bajt sokszor nem is pszichiáter, hanem általános orvos írja le, ami sokszor tévedések kockázatát hordozza. Ráadásul amíg gyermekkorban a depresszió csak 2-4 százalékban fordul elő, addig késő serdülőkorban ez az arány 10-20 százalékra ugrik.

A pontos diagnózis azért is fontos, mert a tizenéves korban fellépő betegség prognózisa sokkal rosszabb, mint a felnőttkorban megjelenő változaté. A chicagói kutató lapunknak elmondta, a betegek egy jelentős részét egyáltalán nem sikerül azonosítani, ennek következtében az Egyesült Államokban a tizenéves depressziós betegeknek kevesebb mint a fele kap csak megfelelő kezelést.

A depressziót jelenlegi tudásunk szerint egyrészt öröklött hajlam, másrészt környezeti hatások idézik elő. Rédei Éva munkatársaival ezért két olyan, depresszióra érzékeny patkánytörzset tenyésztett ki, melyek közül az egyik minden beavatkozás nélkül depressziót mutatott, míg a másiknál még nem léptek fel tünetek. Egy speciális (microarray) technikával megnézték, hogy a vérben és az agy sejtjeiben mely gének aktiválódása tér el a két törzs között.

Ezután egy másik kísérletben különböző patkánytörzseket stresszhelyzetnek tették ki, majd hasonlóképpen megállapították a gének aktiválódásában mutatkozó különbségeket. A kétféle kísérlet eredményeként talált 26-féle genetikai markert tizenéves fiatalok vérében is megvizsgálták, méghozzá úgy, hogy nem tudták, közülük kik depressziósak és kik nem. Így találták meg azt a 11 génhez köthető jellegzetességet, amely a beteg és az egészséges fiatalokban különbözött.

A kutatók a 26-ból 18 olyan markert is találtak, ami csak a szorongásos depresszióra, a depresszió egyik altípusára jellemző. A Nature kiadójának Translational Psychiatry című lapjában megjelent közleményt nagy médiavisszhang és a betegek várakozása kísérte, a vértesztet azonban a pszichiáterek nagyobb része szkeptikusan fogadta – meséli Rédei Éva, aki a tizenévesek után hasonló eredménnyel felnőtteken végzett depressziómarker-vizsgálatokat, amelyek eredményét most készül publikálni.

A teszt piacra kerülése a csoport anyagi támogatásának függvénye. – Ha sikerül kétmillió dollárt szereznünk, akkor nagyobb számú mintán elvégzett ellenőrző vizsgálatok után akár két év múlva kapható lehet – mondja a szaksajtóban áttörésként értékelt teszt kidolgozója, aki a hosszú évtizedek óta folyó kutatástól azt is reméli, a pontos kimutathatóság elvezethet a betegség különböző típusainak mainál hatékonyabb, személyre szabott kezeléséhez is.

A budapesti Műegyetemen vegyészmérnöki diplomát szerzett, majd a Chinoin legendás prosztaglandin-előállító csapatának tagjaként az első sikerbe belekóstolt kutató az ELTE-n szerzett vegyészdoktori minősítést, majd ösztöndíjas ajánlatot kapott a kanadai Laval Egyetemre. Magyarországot 1982-ben hagyta el, és egy év múlva már a híres Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem agykutató intézetében posztdoktor.

Ezután a University of Pennsylvania pszichiátriai és magatartás-tudományi intézete következett, és 1996-tól dolgozik professzorként jelenlegi munkahelyének hasonló tanszékén. Rédei Éva 1989-ben kezdte el a depresszióra érzékeny patkánytörzs kitenyésztését, és a genetikai markereket 2002 óta kutatja. Mint mondja, talán makacsságának köszönheti a sikert, ami a közvélekedés szerint magyar tulajdonság.

Teszt két éven belül