A „felhő” elnevezés az interneten szolgáltatásként elérhető alkalmazásokat, és az azt nyújtó adatközpontokat jelenti. Néha ingyen, de vannak fizetős változatok is, melyek a cégek munkaszervezését segítik. A lényeg, hogy a felhasználó nem a saját gépére telepíti fel egyenként a programokat, eszközöket, hanem az interneten keresztül veszi igénybe ezeket, és adatai tárolására, feldolgozására és megosztására is a netet használja. A programok virtuálisan, emberi beavatkozás nélkül igénybe vehetők, bővíthetők vagy módosíthatók – a „klasszikus” felhő meghatározás szerint. Terjedőben vannak a felhőben a webes videokonferencia-kapcsolatot nyújtó eszközök és az elektronikus oktatási – e-learning – rendszerek is. A felhő már érdemben van jelen Magyarországon is – közölte Balicza Gábor, az IDC globális IT piackutató és tanácsadó cég elemzője, kutatásuk adataira támaszkodva. – 2012–2015 között több tízmilliárd forint értékben megtakarítások és újabb megrendelések keletkezhetnek a felhőszolgáltatás használata révén. Bevétel képződhet úgy is, ha a cég mondjuk az irodai infrastruktúra fejlesztése helyett akár távoli értékesítőket, vagy más, értéket termelő munkatársakat foglalkoztat – felhőszolgáltatásokkal bekapcsolva őket a vállalkozásba.

A felhők legkritikusabb pontja az adatvédelem, a biztonság. – Az olyan technológiák, mint a cloud computing, kiegészülve átfogó biztonsági, valamint adatvédelmi megoldásokkal, lehetővé teszik, hogy a kis- és közepes cégek jobban felkészüljenek az adatok gyors helyreállítására egy lehetséges „katasztrófa” esetén, ami lehet akár egy laptop elvesztése is – mondta Pulai András, a Symantec vezető rendszermérnöke. Érdekes módon az, hogy az adatok nem a tulajdonos saját gépén vannak, néhány esetben még meg is növelheti a biztonságot.

Olykor adataink kezelését egy más országban, más jogrendben működő szolgáltatóra bízzuk. Itt már komolyabb körültekintésre van szükség.

E sorok írásakor alig pár hetes az a történet, amikor is egy laptoptulajdonos szerint a NAV a jogerősen felmentő bírósági ítélet ellenére sem adta vissza tulajdonosának a gépét, egy próbaverziós szoftver lejárt licence miatt. Rónai Balázs informatikai tanácsadó, az Abesse Zrt. ügyvezetője szerint, ha az illető a felhőben tárolta volna adatait, most nem járt volna pórul: a felhő megvédhet akár a jogrendszerünk bizonytalanságaitól is.