Az édesvíz-felhasználás megoszlik a mezőgazdaság, az ipar és a lakosság között. Elsősorban a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari termelés használ fel hihetetlen mennyiséget a rendelkezésre álló vízkészletből. A túlzott vízhasználat következményeképpen sok helyütt vízhiány alakul ki, romlik a vízminőség. A csökkenő vízszint negatív hatást gyakorol a folyók és tavak élővilágára is.

Mi lehet a megoldás? Az öntözésre használt víz árának a valódi költségeket kell tükröznie. Meg kell szüntetni az illegális vízkivételt, modern technológiákat alkalmazni, s átállni a kevésbé vízigényes növényi kultúrák termesztésére. Egyre népszerűbb az utóbbi években a mezőgazdasági területek öntözése kezelt szennyvízzel. Ezzel a technológiával sok víz takarítható meg, de természetesen oda kell figyelni a vízminőségre, a mikrobiológiai előírásokra. A fejlett technológiával rendelkező országokban egyenesen a „nulla kockázat” elvének betartására törekednek.

Az azonban tény, hogy a Földön több mint hétmilliárd embernek innia és ennie kell. Egy tanulmány szerint, ha nem lenne mezőgazdasági termelés, a Föld mindössze hatszázmillió ember napi élelméről tudna gondoskodni. Nem véletlen, hogy 2012-ben az ENSZ „A világ szomjas, mert mi éhesek vagyunk” szlogent tűzte zászlajára a víz világnapja alkalmából.