A pozitívumok közé tartozik, hogy a kibocsátók (vagyis a fajtatulajdonosok és –forgalmazók) felelőssége, illetve a mulasztások szankcionálása egyértelműbbé válik, és kötelezik a nemzetközi fajtatulajdonosokat, hogy vetőmagot adjanak át vizsgálati célra a nemzeti hatóságnak (hasonló kötelezettség híján eddig alig történhetett érdemi ellenőrzés). Ugyanakkor a génpiszkával kapcsolatos visszaélések egyelőre nem válnak Btk.-tényállássá – bár ez a büntető törvénykönyv szintén napirenden lévő módosításakor még megtörténhet –, és az importvetőmagok teljes körű ellenőrzéséről sincs szó, pedig az lehetne a leghatékonyabb fegyver a szándékos vagy hanyagságból történő „fajtacsempészés” ellen.

Az új jogszabály néhány ponton fellazítja a jelenlegi szabályozást, illetve nem orvosol meglévő hiányosságokat. A Genetikai Eljárásokat Véleményező Bizottság (GEVB) kikerült a törvényből, és kormányrendelet fogja szabályozni a tevékenységét. Ennek a szakmai és tudományos testületnek a véleményére támaszkodva engedélyezik vagy utasítják el a hatóságok a kísérleti, illetve termesztési kérelmeket. (Általános kormányzati törekvés a hasonló testületek kormány alá rendelése, kockázatforrást jelent azonban, hogy így sokkal könnyebb lesz módosítani a testület összetételét vagy munkarendjét.) Nincs érdemi változás a kutatások ellenőrzése területén, holott – Darvas Béla, a GEVB elnöke szerint – a helyzet mára kritikussá vált: például az OTKA GM-szervezetekkel kapcsolatos kutatási témáit (szám szerint 73-at) másfél tucatnyi munkahelyen valósították meg, amelyek mind a géntörvény szabályozása alá esnek, miközben a GEVB a dokumentációikkal nem találkozott. – A géntörvény módosításnak ki kellene terjednie a hazai K+F pályázati rendszerekkel (OTKA, NIH/NFÜ) való kapcsolatrendszerre és a géntechnológia területén nyertes nemzetközi pályázatok hazai megvalósítására is. A GEVB által kezdeményezett ellenőrzési munkában az OTKA maximálisan együttműködött, míg a NIH/NFÜ által közpénzekből finanszírozott kutatásokról nem kaptunk adatokat a kutatásszervezőktől. – Pedig a géntörvény általános érvényű, s nem csak azokra vonatkozik, akik azt magukra veszik

– állítja Darvas. A szakember szerint nem történt előrelépés a szabályozási és engedélyezési tevékenység nyilvánosságával kapcsolatban sem. Már az első géntörvény is széles körű online hozzáférhetőséget ígért, ám az erre szolgáló honlap ma sem működik rendeltetésszerűen, ami gátolja a megfelelő színvonalú hatósági ellenőrzést. – Régóta sérelmezem, hogy a GEVB tevékenysége a rosszul értelmezett bizalmas ügykezelés miatt teljességgel rejtve marad a nyilvánosság elől. Véleményem szerint bizalmasan kezelni csak bizalmas minősítésű adatokat kell. Az unió ajánlása alapján a környezeti és egészségügyi mellékhatásokra vonatkozó adatok nem képezhetik titkosítás tárgyát – hangsúlyozta a lapunknak nyilatkozó kutató.

GMO-ellenes akció