A tómedrek feltöltődhetnek hordalékkal, kiszáradhatnak a bányák biztonságát szolgáló vízkiemelések, továbbá az áradások megelőzésére szolgáló levezető árkok miatt is.

Az itt élő fajok eltűnését okozhatja a szennyezés nyomán megromló vízminőség vagy az erdészeti szempontból átgondolatlan patakszabályozás során megszűnő csendes öblök és a vízesések, amelyek folyamatosan kavarják és így oxigéndúsabbá teszik a vizet.

A Pilisi Parkerdő Zrt. fontos céljai közé tartozik a tájra jellemző élőhelyek helyreállítása, karbantartása és megóvása, melyre az erdészet elmúlt évtizedeinek egyik legnagyobb szabású vállalkozása, a Parkerdő természetesen elnevezésű projekt keretében tetemes összeget fordítottak európai uniós pályázati pénzekből. Felújították a patak gátjait is, amelyek a víz felduzzasztásával számos fajnak kínálnak ideális élőhelyet. A gátakat speciális hallépcsőkkel látták el, hogy az állatok vándorlását se akadályozzák. A közelben fekvő István-kunyhói tavakból eltávolították a korszerűtlen fóliaszigetelést, helyette mintegy negyven centi vastag agyagréteg bedolgozásával biztosították a meder víztartását. A munkálatok megzavarhatták volna az itt élő kétéltűek szaporodását, így a megfelelő időzítéshez zoológus szakértők segítségét kérték. A Solymár közelében folyó Paprikáspatak medréből száz köbméter hulladékot távolítottak el, a környékére pedig égercsemetéket ültettek.

A főváros környékén, azaz a Pilisi Parkerdő Zrt. felügyelete alá tartozó területeken az emberi lakóhelyek terjeszkedése az állat- és növényvilág életterének rovására történt. Ezzel a természet nem tud lépést tartani, s pusztán a természetes folyamatok nem tudnák megőrizni azt a fajgazdagságot.

Hallépcső – egyelőre víz nélkül