Az etruszk cickány a világ legkisebb emlőse, egy kifejlett példány mindöszsze 2 grammot nyom. Látószerve igen apró, ezért hiperérzékeny bajszával tapogatja le környezetét, és vadászik kisebb-nagyobbbogarakra.Tony Prescott és csapata azt a célt tűzte ki, hogy építenek egy robotcickányt, amely mesterséges szőrszálakkal tapogatózva fölveszi a versenyt élő másával.

A tapogatózás legfontosabb eleme, hogy egyszerre a lehető legtöbb „bajuszszál” érintse a tárgyat. Ezzel ugyanis a legpontosabb kép alakítható ki annak alakjáról. Ha ezt az azonosítást sikerül gyors egymásutánban megismételni, akkor a tárgy vagy a zsákmány mozgásállapotát is nagy pontossággal meg lehet állapítani. A másik fontos információ egy cickány számára, hogy zsákmányt talált, vagy csak egy kődarabot.

A Shrewbot nevű robotot úgy programozták be, hogy a mozgásirányát megváltoztató, menekülni próbáló élőlényt azonosítsa zsákmányként. Próbaképpen egy műtücsköt is legyártottak a sheffieldiek, ami néhány centimétert odébb araszol, ha hozzáér egy tapogató. Emiatt a műcickány zsákmányként azonosítja, de meg kell találnia, mert odébbáll. Az angolok ezzel feltalálták a robot macska-egér játékot. A siker attól függ, hogy milyen gyorsan reagál a műcickány és milyen messzire menekül a műtücsök. Egy szakember szerint ilyen tájékozódó mechanizmus alapján új robotgeneráció fejleszthető ki.

A robotcickány és „áldozata”