Menedékjog vagy őrizet
A nemzetközi gyermekvédelmi jogszabályok miatt ugyanis a 18 év alattiak könnyebben kapnak menedékjogot, különféle, a befogadó országok kormányait terhelő, költséges szociális programokba kerülhetnek be, és igazságrendészeti szempontból is más eljárás alá esnek. Ha dokumentumaik hitelessége megkérdőjelezhető, vagy netán hiányoznak, a bevándorlási hivatalok kénytelenek a tudományhoz fordulni.
Szerte a világban bevett gyakorlat, hogy a papírokkal nem rendelkező, magukat kiskorúnak (Magyarországon kísérő nélkülinek is) valló menedékjogot kérők életkorát fogaik és/vagy csontjaik röntgenfelvétele alapján becsülik meg a szakemberek. (Egy 2010-ben 22 európai országban elvégzett felmérés szerint 16 csontvizsgálatból 10 fogászati röntgent jelent.)
Az ilyen életkor-meghatározások azonban sajnos pontatlanok, derül ki egy nemrégiben a British Medical Bulletin szaklapban megjelent tanulmány szerint. Az alapvető hiba abból adódik, hogy a gyermekek eltérő sebességgel fejlődnek, így a felvételeken látható csontrendszeri érettség nem feltétlenül felel meg az adott életkornak. Tim Cole angol kutató szerint a technika akár 25 százalékot is tévedhet.
Van, aki már 15 évesen felnőttkori csontozattal rendelkezik, más még 20 évesen sem. A bölcsességfogak teljes érése is tág határok, 15–25 éves kor között következhet be, van, akinél pedig sosem fejlődnek ki. A csukló röntgenezésekor az azt felépítő kéztőcsontok fejlettségét elemzik a szakemberek. A csontok fejlettségi szintjének meghatározásához egy 1959-ben kiadott anatómiai atlaszt használnak, melyben fehér bőrű, középosztálybeli amerikai gyerekek csuklójáról készült ezer kép, valamint egy 19 éves személy, teljesen kifejlett csuklójának egyetlen röntgenfelvétele szerepel. Egy újabb atlasz szerint a csuklócsontok már átlagosan 17,6 éves korra teljesen kifejlődhetnek, tehát a legtöbb „gyereknek” 18 éves kora előtt felnőttkori csuklója van.
Az életkor-meghatározási tesztek egyre fontosabbak az Egyesült Királyságban és Ausztráliában is, miután 2010-ben botrány robbant ki a déli kontinensen amiatt, hogy három indonéz gyermek bevándorlót illegálisan vetettek börtönbe, csak mert csuklócsontjaik elemzése alapján felnőttnek minősültek. A három gyereket végül szabadon engedték, miután beszerezték születési anyakönyveiket.
Amerikában közel húsz éve együtt alkalmazzák a két tesztet, és a fogászati technika hívei azzal érvelnek, hogy e tesztek pontatlansága már régóta ismert és elfogadott tény. Miután becslésről, nem pedig pontos életkor-meghatározásról van szó, az 1993-ban kidolgozott bölcsességfogtesztet eddig probléma nélkül alkalmazták. A fentiek fényében akkor mégis melyik technika a leghatékonyabb? Al Aynsley-Green, a University College London gyermekegészséggel foglalkozó emeritus professzora szerint speciálisan képzett gyermekgyógyászok bevonásával részletesen kellene értékelni a gyermekek fizikai és pszichológiai fejlettségét. A professzor szerint azonban a kormányoknak tudomásul kellene venniük, hogy nincs olyan tudományos teszt, mely bizonyítékként szolgáló írásos dokumentumok hiányában pontosan meg tudná határozni a kiskorúak életkorát.
Ördög István, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekültügyi igazgatója lapunknak elmondta, hogy hazánkban is évek óta probléma a magukat kísérő nélküli kiskorúnak valló, ám láthatóan nagykorú menedékkérők ügye. A Magyarországra általában a zöldhatáron át érkezőkről a rendőrségi előállítás után, 24 órán belül el kell dönteni, hogy őrizetbe veszik-e (ennek teljes időtartama maximum egy év), vagy nyitott gyermekvédelmi intézményekben helyezik-e el őket. Hazánkba évente általában egy-két egyértelműen kiskorú menedékkérő érkezik, esetükben az eljárás egyszerű, ahogy az egyértelműen nagykorúak estében is. Legbonyolultabb a magukat kiskorúnak valló és a 17–19 éves korcsoportba tartozók helyzete.
Esetükben a Bevándorlási Hivatal igazságügyi orvosszakértőket kér fel az életkor megállapítására. Magyarországon, a belgyógyászati vizsgálaton túl ehhez három röntgenfelvétel készül: egy fogászati panorámakép, egy a csuklócsontokról készült és egy csontosodás mértékét kimutató mellkasi felvétel. A röntgenfelvételeket értékelő radiológusi, illetve belgyógyászati szakvélemény alapján kerül megállapításra a kérdéses személy életkora. Pszichológusi értékelésre hazánkban nem kerül sor, mert a jogszabályokban szereplő és a kiskorúság végét jelentő 18 év biológiai életkort jelent, nem pedig lelki vagy szellemi érettséget, ami nem feltétlenül esik ezzel egybe.
Az orvosszakértők a fentieket figyelembe véve, kétéves időintervallumon belüli becslést adnak a megvizsgált menedékkérő életkoráról, és ha ezen időtartamon (pl. 17–19 év) belül van olyan időszak, amely alapján az ügyfél 18 évesnél fiatalabb, a hatóság elfogadja a kérelmezőt kiskorúnak. Magyarországon 2011-ben 59 menedékjogot kérő személy mondta magát kiskorúnak, közülük 13-ról derült ki, hogy valóban az, 2012 első öt hónapjában pedig 23, és eddig 10-ről állapította meg a szakértő, hogy kiskorú.
