Varázshegy a Nagysziklában
A Varázshegy névre keresztelt 3200 négyzetméteres labirintus százéves álmot teljesít be, hiszen már az 1912-ben átépítésen, modernizáláson átesett kert akkori igazgatója, Lendl Adolf is zoológiai múzeumot tervezett ide, ahová egyebek mellett egy máshol, mérete miatt bemutathatatlan kitömött bálnát képzelt el. A tervből a világháború, majd a későbbi időkben folyamatosan fennálló pénztelenség miatt nem lett semmi. Mostanáig. A Persányi Miklós által a kilencvenes években elkezdett és szisztematikusan végigvitt rekonstrukció talán legnagyobb állomásaként majd 900 millió forintos uniós és 250 milliós fővárosi támogatással, összesen 1,35 milliárd forintból egy egyedülálló látványossággal lett gazdagabb az állatkert és a főváros.
A 34 méter magas sziklában természetesen az eredeti elképzelésnek megfelelően helyet kapott egy húszméteres ámbráscet is, igaz, az Óriások Csarnoka nevet kapott terem mennyezetén lógó látványos makett súlya csupán tizede egy felnőtt hím bálnáénak, mivel acélvázra szerelt hungarocellből készült. Szomszédságában egy négyméteres fehércápa, egy életnagyságú hatalmas medúza és egy némileg felnagyított polip látható egy bálnaszív és egy sziláscetállkapocs társaságában. A Nagyszikla építészetileg is különleges szerkezetét alkotó parabola alakú vasbeton ívek és gerendák között a látogató tulajdonképpen az élővilág fejlődésének kalandos útját járhatja végig a pincében helyet kapott őstengertől az ember kialakulásáig, s ehhez 16 különféle méretű kiállítóteret kell négy szinten bebarangolnia.
Egy állatkerti bemutató természetesen nem létezhet élő különlegességek nélkül, így a pincében kialakított térben az eleven kövületnek számító tőrfarkú rákok mellett élő korallok és szivacsok láthatók, egy henger alakú akváriumban áttetsző medúzák lebegnek, a városligeti intézmény legnagyobb sósvízi medencéjében pedig cápák és ráják úszkálnak.
Az egyik barlangjárat nem más, mint egy tudományos alapossággal megkomponált Időalagút, melynek falán a földtörténet különféle korszakaira jellemző magyarországi ősmaradványlelet-másolatok és kőzetminták sorjáznak. Az Élet Iskolája nevű terem azt szemlélteti, milyen nagyszerű, szinte mérnöki megoldások jöttek létre az evolúció folyamán, s a mozgást és az élőlények vázrendszerének csodáit számtalan modell, állati páncél és csontváz példázza. Itt van az állatkert legújabb élő különlegessége, a hangyához hasonlóan, királynő köré csoportosuló kolóniákban élő, afrikai csupasz vakondpatkányok műanyag csövekből és tartályokból álló átlátszó labirintusa is, melyben megfigyelhetjük a föld alatt élő, sejtöregedésüket valamilyen módon lassítani képes és akár harminc évig is élő apró rágcsálókat.
A Kolónia-Galéria kiállítóterében más csoportosan élő állatok között levélvágó hangyák viszik fejünk fölött egy plexicsőben zöld zsákmányukat bolyukba, egy éléskamrának berendezett tárlóban pedig apró egérkék garázdálkodását élvezhetjük.
Szinte önként adja magát a barlangbelső, hogy denevéreknek adjon otthont, és a Sötét Labirintus nevű térben a fénytől elzárt környezetben élő állatok szokásostól eltérő érzékelési megoldásaira láthatunk példákat. A gyümölcsevő denevérek csoportján kívül barlangi vaklazacok és éjszaka élő ízeltlábúak mellett érzékelést és vegyi riasztási technikákat bemutató, valamint hőkamerás játékok is megállásra késztetik a látogatókat.
Akik kijutva az állatkert egyik, a látogatóktól mély árokkal elválasztott hajdani külső oroszlánkifutójába, egy megszólalásig élethű Neander-völgyi család szoborcsoportjára csodálkozhatnak rá, akik az új látványosságot kíváncsian bámuló élő gorillákkal szemben épp pattintott kőeszközt „készítenek”, amit a mamutcsapda mellett a látogatók is kipróbálhatnak.
De van még a Nagysziklában egy speciálisan megépített teherautó-szimulátor is, melyen ülve egy időutazás-szerű filmet nézhetünk végig a 15 ezer évvel ezelőtti Budapest jégkorszaki tájain. A számtalan érdekes részlet közül kiemelhető még a külső medvekifutótól ablakkal elválasztott Mackó-kuckó, amelyet kis és nagy medvék töltenek meg, a kitömött grizzlytől a plüssmacikig. Aki pedig elfárad a barangolásban, leülhet a szikla legnagyobb, központi terében, a Naprendszer egymással méretarányos bolygóinak makettjei alatt berendezett 3D-s vetítőteremben, ahol az ország egyik legnagyobb felületű, száz négyzetméteres vásznán az ősvilág lakóival, vagy a természet más különlegességeivel ismerkedhet.
A szakemberek hada által összehozott tudományos ötletparádét a több mint száz állatfaj több száz élő képviselője mellett 36 bebújós, húzogatós, felmászós, ugrálós, valamint több tucat érintőképernyős audiovizuális játék gazdagítja, de látható két tucat ritka állat preparátuma és csontváza, valamint több mint 400 ismeretterjesztő tabló, kép és felirat.
A szikla csúcsában elhelyezett, de sosem használt víztartályban – mire elkészült, a városi vízhálózat elérte az állatkertet, így feleslegessé vált – egy űrhajót és mellette (némileg a többi bemutatótól tárgyában és minőségében is talán kissé elváló) Marsi űrbázist helyeztek el, ahová lifttel lehet feljutni. Persányi Miklós és csapata arra számít, az órákra is élményt nyújtó beruházással a téli időszakokban is egyenletesebbé válik az országosan amúgy is legtöbb látogatót vonzó kulturális-tudományos intézmény forgalma.
