Újfajta űrverseny
A Dragon feladata most az, hogy utánpótlást szállítson a nemzetközi űrállomásra, az ISS-re. A jövőben azonban – fizetőképes kereslet esetén – akár a Marsig is repülhet.
„A nemzetnek el kell köteleznie magát arra, hogy még az évtized vége előtt embert juttasson a Holdra, s biztonságban vissza is hozza onnan.” Kennedy elnök 1961. május 25-én mondta el a Holdért folytatott versenyt meghirdető, híres beszédét. Ma egy új űrverseny kibontakozásának lehetünk tanúi. Ezen a versenyen már nem nagyhatalmak, hanem különböző cégek szállnak ringbe. A fő cél a minél nagyobb profit elérése. Mert úgy tűnik, ma már megéri űrhajót építeni.
A Dragon a Space Exploration Technologies (SpaceX) cég saját fejlesztésű űrhajója. A vállalat a pályára állításhoz saját rakétát is épített Falcon–9 néven. Az indítóállást az űrrepülőgépek egykori starthelyén, a Kennedy űrközpontban alakították ki. A hordozórakétát eddig két alkalommal próbálták ki, mindkét indítás 2010-ben történt. Az első start alkalmával egy Dragon-űrhajómakettet, a második esetben pedig egy Dragon-tesztpéldányt állítottak pályára. A mostani indítással a Dragon szolgálatba állhat, s hasznos terhet szállíthat a nemzetközi űrállomásra. Idén a Dragon teherűrhajóként kialakított változata teljesít majd szolgálatot, de már építik a hétfős legénység befogadására képes, személyzettel ellátott űrhajó prototípusát is.
A tervek szerint magasba emelkedik a Falcon–9, hogy aztán a teherűrhajó pályára álljon a Föld körül. Mielőtt megközelítené az űrállomást, néhány napon át rendszerteszteket hajtanak végre. Három nappal a felbocsátása után a Dragon az űrállomás „alatt” 2,5 kilométerre húzódó pályán közelíti meg az ISS-t. Ekkor az űreszköz saját kommunikációs csatornát nyit az űrállomással az adat- és parancstovábbítás rendszereinek ellenőrzése céljából. Ezt követően a Dragon 7-10 kilométerre eltávolodik, begyújtja hajtóműveit, és megkezdi a dokkolási manővert.
A dokkolás különleges módon történik: az űrállomás robotkarjának a feladata lesz az ISS-t megközelítő űreszköz „befogása”. Így a Dragon bizonyos szempontból nem saját hajtóművei segítségével csatlakozik, hanem a robotkar csatlakoztatja az űrállomáshoz. A tervek szerint a május 22-én sorra kerülő csatlakozást követően az űrhajósok megkezdik az 520 kilogrammnyi teher kirakodását: friss élelemhez, vízhez, új ruhákhoz, tárolórekeszekhez jutnak az asztronauták. Emellett tudományos kísérleti eszközöket és számítógép-alkatrészeket is feljuttatnak. A Dragon a tervek szerint legalább május 31-ig marad az űrállomáshoz kapcsolva.
Több „állami” fejlesztésű teherűrhajó látja ma már el az űrállomást. Az első és legfontosabb az orosz Progressz, de ma már az európai ATV vagy a japán HTV teherűrhajók nélkül sem lehetne elképzelni az utánpótlás feljuttatását. Ám ezek egyike sem képes hasznos terhet visszahozni a Földre, valamennyiük elég a légkörbe lépést követően. A Dragon az első olyan teherűrhajó, amely hasznos teherrel megrakodva tér vissza. Korábban az űrrepülőgépek segítettek a nagyméretű tudományos berendezések lehozatalában, most a Dragon veszi át ezt a feladatot. Első repülése során 660 kilogramm terhet szeretnének visszajuttatni. (A mostani teherűrhajó-változat ejtőernyős fékezést követően a korábbi Apollo űrhajókhoz hasonlóan a vízre száll le.)
A személyzettel ellátott Dragon űrhajó első startja a következő években várható, ám a biztonsági ellenőrzések miatt még bizonytalan, hogy pontosan mikor kerül rá sor. Akkor már mindenesetre nem csak állami megrendeléseket teljesíthet a SpaceX cég, a hét helyből ugyanis akár 3-4 helyet is ki lehet adni turisták számára. Mindez indításonként több tízmillió dolláros bevételt jelenthet a vállalkozásnak.
A SpaceX vezetői a távolabbi jövőben is gondolkodnak. Ha a projektjük sikerrel jár, s mind a Falcon–9, mind a Dragon beváltja a hozzájuk fűzött reményeket, megkezdik egy kisméretű, egy-két modulos űrállomás megépítését, illetve egy nagyobb hordozórakéta kifejlesztését. Olyan rakétáét, amely már a Marshoz indíthatja az űrhajót. A fejlesztések motorja persze legtöbbször a verseny. Ez egyfajta garanciaként is szolgál arra, hogy folytatódhasson a program.
Nem a SpaceX az egyetlen űrhajófejlesztő cég ma Amerikában vagy akár a világban. A nagy repülőgép-ipari óriások, mint a Boeing, a Lockheed Martin vagy akár az európai EADS Astrium szintén saját űrhajót építenek, az Orbital Sciences Cygnus névre keresztelt teherűrhajójának első tesztrepülése már az idei év második felében várható. Izgalmas korszak jöhet hát az űrhajózásban.
