Campania már nem boldog

„Campania felix” (boldog Campania). Így hívták a régi rómaiak az olasz csizmának ezt a gyönyörű déli tartományát, ahol a napfény, az élővilágban tobzódó Tirrén-tenger és a burjánzó természet évszázadokon át valóban paradicsomi örömöket kínált az embernek.

Aztán a civilizáció ártalmai itt is megjelentek; ma a tartomány egyik területét így hívják: „a halál háromszöge”. Az elnevezés Alfredo Mazza olasz orvostól származik, aki 2004-ben a Lancet Oncology c. szaklapban írta meg, hogy egyes rákbetegségek, vagy a leukémia lényegesen gyakoribbak az említett vidéken, mint másutt Itáliában. Az okot a környezetet szennyező mérgező anyagokban találta meg. Ezek forrását pedig a gyorsan terjedő motorizációban és az arrafelé rendkívül sűrű autópálya-hálózatban.

Később tetézte a bajt, hogy a maffia gazdagon tejelő üzletre lelt errefelé. Miután rátette kezét a „szemétbizniszre”, az északi területek iparának hulladékát mind ideszállította, és természetesen semmiféle környezetvédelmi szabályt nem tartott be. Ma a területen 1230 illegális hulladéklerakó van.

Bár nyilvánvalónak tűnik, az ilyen telepek egészségkárosító hatásának kórtani magyarázatát nem könnyű megtalálni és bizonyítani. Most Bruna de Felice élettankutató és Carmine Nappi nőgyógyász, mindketten a nápolyi egyetem orvosai, a Gene c. folyóiratban számoltak be arról a kutatásról, amelynek során szeméttelepek közelében és azoktól távol élő nők vérsejtjeit vizsgálták meg, s 50-50 terhességmegszakításra jelentkező, egészséges asszony vérében vették szemügyre az ún. telomereket. (A telomerek a kromoszómát alkotó DNS-lánc végén helyezkednek el, s ahogy az ember öregszik, mind rövidebbek lesznek, de csonkolódnak akkor is, ha fiatalkorban káros hatás éri őket. Ez viszont azzal jár, hogy a szervezet sejtjei tényleges életkoruknál öregebbekké válnak.)

A vizsgálat egyértelműen igazolta, hogy az illegális szeméttelepek közelében a telomorek jóval rövidebbek, a káros hatás pedig a távolsággal arányosan csökken. A korai sejtöregedés az oka, hogy ezeken az embereken gyakoribbak az amúgy későbbi életévekre jellemző rosszindulatú daganatok, a szívelégtelenség, a demencia, nők esetében pedig a fejlődési rendellenességek.

A károsító tényezők legnagyobb valószínűséggel a dioxinok. Ezek a vegyületek természetes körülmények között is előfordulnak, de ellenőrizetlen ipari tevékenység vagy hulladékégetés során jelentős mértékben felhalmozódnak a környező talajban, vízben és levegőben.

A nemzetközi szabályok szerint kezelt hulladékgyűjtők a környezetet egyáltalán nem veszélyeztetik. Ezt 2011 szeptemberében a tekintélyes angol Egészségvédelmi Ügynökség összefoglaló jelentése állapította meg. A szabályok betartása persze a Camorra által birtokolt telepeken korántsem jellemző. – Mintha Campaniában a harmadik világban élnénk – nyilatkozta Carmine Nappi keserűen.

Emlékezetes, hogy amikor 2011-ben a szemétszállítás ügyében vita támadt a maffia és a hatóságok között, és a kritikus területhez közeli Nápolyt is szeméthegyek borították el, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága hivatalosan is megállapította: az itt élők emberi jogai súlyosan sérülnek. Olaszország nemcsak a lakosság védelmében, de a komolyabb európai szankcióktól fenyegetve sem tehet tehát egyebet, mint hogy az illegális szeméttelepeket eltünteti a föld színéről. Nem lesz könnyű…

A nápolyi szemét a génekig hat
A nápolyi szemét a génekig hat FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.