Szuperszámítógép kerül Csillebércre
Nem egyedül indultunk, huszonnyolc ország tett ajánlatot, mi többek mellett Svédországot, Norvégiát és a Svájcot megelőzve nyertünk. A lényeg, hogy azMTAWigner Fizikai Kutatóközpontban valósul meg a világ egyik legmodernebb, Európa legnagyobb adatátviteli kapacitású adatfeldolgozó rendszere. A beruházáshoz szükséges 8,5 milliárd forintot a kormány az innovációs alap idei forrásából különíti el.
A Magyar Tudományos Akadémián tegnap ismertetett fejlesztés lényege, hogy hazánk 8,5 milliárdért épületet és infrastruktúrát biztosít, míg a CERN mintegy 40 milliárd forintért informatikai rendszert telepít Budapestre. A CERN@Wigner projekt keretében 2012 végéig épül meg a világszínvonalú Wigner Adatközpont, amely kulcsszerepet játszik a genfi nagy hadronütköztető (LHC) adatainak feldolgozásában. (A CERN által felhalmozott és elemzésre váró kutatási adatok nagy részét a világon elsőként és egyedüliként a nagy biztonságú Wigner Adatközpontba továbbítják a svájci központból. A genfi kutatóhelyen évente sok milliárd ütközés adatait gyűjtik össze.)
Közép-Európa egyik legnagyobb infokommunikációs beruházásának részeként 1100 négyzetméteren üzemeltetnek majd csúcsteljesítményű informatikai infrastruktúrát. A CERN és a Wigner Adatközpont közötti optikai hálózat önmagában a teljes hazai internetforgalommal öszszemérhető adatmennyiséget továbbít majd. A számítógépeket a CERN vásárolja meg, az első tendereztetésre már idén júniusban sor kerül. A gépeket üzemeltető 20-25 fős szakembergárda magyar lesz. Európában először itt valósulmeg üzemszerűenműködő, 100 gigabit/másodperc sávszélességű, nagy távolságú hálózati öszszeköttetés, amelyet később 400 gigabit/másodpercre bővítenének.
A központnak 2013. január 1-jén már működnie kell. 2015-re tervezik a rendszer végleges kiépítését, akkor a hálózat és a központ például négymillió könyv tartalmát 25 perc alatt továbbíthatja, de már az induló 100 gigabites sávszélesség is nagyobb, mint amennyi a magyar internetforgalom lebonyolításához szükséges. Szükség is van erre a teljesítményre, mert a világ legnagyobb részecskegyorsítója, a genfi nagy hadronütköztető percenként 30 DVD-nyi hasznos információt állít elő.
Lévai Pétertől, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatójától tudjuk, hogy az adatközpont nem egy új épületbe kerül, hanem a múlt század hetvenes éveiben felhúzott létesítménybe. Az erős alapokkal rendelkező épület elbírja a hűtőket, a transzformátorokat, a folyamatos áramellátást biztosító szünetmentes tápegységeket és a dízelgenerátorokat, valamint a számítógépeket. Arra a kérdésre, hogy miért kell a genfi központtól 1300 km-re vinni a mérési adatokat, a főigazgató lapunknak azt mondta: a CERN vezetői felismerték, hogy problémákkal járhat, ha mindent egy helyre koncentrálnak. Ha több százezer számítógépet egyetlen helyre zsúfolnak össze és például egy tápegység kigyullad, akár órákra leállhat az egész. Csakhogy a gyorsítók öntik az adatokat, nem fordulhat elő, hogy mérési eredményeket ne fogadjanak a számítógépek. A CERN két évvel ezelőtt ezért úgy döntött, hogy nem bízza az életét egyetlen központi számítógépre. Megálmodtak egy újabb központot, ami lehet, hogy tíz év múlva már kevés lesz, de most a világon páratlan infrastruktúrát jelent Budapestnek. Lévai szerint szerencsések vagyunk, mert olyan know-how-t birtokolhatunk és tanulhatunk meg működés közben, mint kevés ország a világon.
S hogy mit nyert ezzel a programmal a magyar fizika? Elképzelhető, hogy a budapesti adatközpontban találjákmeg, dolgozzák fel a régóta keresett Higgs-bozon ütközések nyomait, vagy a szuperszimmetrikus részecskéket. Az érdem természetesen a genfi CERN-é lesz, ha lesz, de Budapest szerepe elvitathatatlan. Lévai Péter szerint az adatközpont kapacitásának hatvan-hetven százalékát a CERN köti le, a többit hazai kutatási kísérletek foglalhatják le – például a Semmelweis Egyetem genetikai kutatási eredményeit is itt dolgozzák fel.
A genfi központú CERN 1954-ben jött létre, 20 tagállama van,Magyarország 1992. július elsején csatlakozott a szervezethez. A nagy energiás részecske- és magfizika-kutatásban élenjáró CERN 2011-től világlaboratóriumkéntműködik, amelyet a világminden országból használnak a kutatók, évente mintegy 13 ezren. Magyarországról évente 60-70 mérnök, fizikus és informatikus kapcsolódik be a CERN különböző kísérleteibe.
„Ha ezt meg tudjuk csinálni, óriási presztízst jelent majd a magyar fizikusoknak, informatikusoknak. Aki az itteni központban dolgozik, az a genfi információtechnológiai központban is jó eséllyel kap állást” – jósol Lévai Péter.
A fizikusok csillebérci fellegvára újabb jelentős fejlesztés előtt áll, hiszen a genfi Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) által kiírt pályázatot (kormánytámogatással) hazánk nyerte el. Nem egyedül indultunk, huszonnyolc ország tett ajánlatot, mi többek mellett Svédországot, Norvégiát és a Svájcot megelőzve nyertünk. A lényeg, hogy azMTAWigner Fizikai Kutatóközpontban valósul meg a világ egyik legmodernebb, Európa legnagyobb adatátviteli kapacitású adatfeldolgozó rendszere. A beruházáshoz szükséges 8,5 milliárd forintot a kormány az innovációs alap idei forrásából különíti el.
A Magyar Tudományos Akadémián tegnap ismertetett fejlesztés lényege, hogy hazánk 8,5 milliárdért épületet és infrastruktúrát biztosít, míg a CERN mintegy 40 milliárd forintért informatikai rendszert telepít Budapestre. A CERN@Wigner projekt keretében 2012 végéig épül meg a világszínvonalú Wigner Adatközpont, amely kulcsszerepet játszik a genfi nagy hadronütköztető (LHC) adatainak feldolgozásában. (A CERN által felhalmozott és elemzésre váró kutatási adatok nagy részét a világon elsőként és egyedüliként a nagy biztonságú Wigner Adatközpontba továbbítják a svájci központból. A genfi kutatóhelyen évente sok milliárd ütközés adatait gyűjtik össze.)
Közép-Európa egyik legnagyobb infokommunikációs beruházásának részeként 1100 négyzetméteren üzemeltetnek majd csúcsteljesítményű informatikai infrastruktúrát. A CERN és a Wigner Adatközpont közötti optikai hálózat önmagában a teljes hazai internetforgalommal öszszemérhető adatmennyiséget továbbít majd. A számítógépeket a CERN vásárolja meg, az első tendereztetésre már idén júniusban sor kerül. A gépeket üzemeltető 20-25 fős szakembergárda magyar lesz. Európában először itt valósulmeg üzemszerűenműködő, 100 gigabit/másodperc sávszélességű, nagy távolságú hálózati öszszeköttetés, amelyet később 400 gigabit/másodpercre bővítenének.
A központnak 2013. január 1-jén már működnie kell. 2015-re tervezik a rendszer végleges kiépítését, akkor a hálózat és a központ például négymillió könyv tartalmát 25 perc alatt továbbíthatja, de már az induló 100 gigabites sávszélesség is nagyobb, mint amennyi a magyar internetforgalom lebonyolításához szükséges. Szükség is van erre a teljesítményre, mert a világ legnagyobb részecskegyorsítója, a genfi nagy hadronütköztető percenként 30 DVD-nyi hasznos információt állít elő.
Lévai Pétertől, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatójától tudjuk, hogy az adatközpont nem egy új épületbe kerül, hanem a múlt század hetvenes éveiben felhúzott létesítménybe. Az erős alapokkal rendelkező épület elbírja a hűtőket, a transzformátorokat, a folyamatos áramellátást biztosító szünetmentes tápegységeket és a dízelgenerátorokat, valamint a számítógépeket. Arra a kérdésre, hogy miért kell a genfi központtól 1300 km-re vinni a mérési adatokat, a főigazgató lapunknak azt mondta: a CERN vezetői felismerték, hogy problémákkal járhat, ha mindent egy helyre koncentrálnak.
Ha több százezer számítógépet egyetlen helyre zsúfolnak össze és például egy tápegység kigyullad, akár órákra leállhat az egész. Csakhogy a gyorsítók öntik az adatokat, nem fordulhat elő, hogy mérési eredményeket ne fogadjanak a számítógépek. A CERN két évvel ezelőtt ezért úgy döntött, hogy nem bízza az életét egyetlen központi számítógépre. Megálmodtak egy újabb központot, ami lehet, hogy tíz év múlva már kevés lesz, de most a világon páratlan infrastruktúrát jelent Budapestnek. Lévai szerint szerencsések vagyunk, mert olyan know-how-t birtokolhatunk és tanulhatunk meg működés közben, mint kevés ország a világon.
S hogy mit nyert ezzel a programmal a magyar fizika? Elképzelhető, hogy a budapesti adatközpontban találjákmeg, dolgozzák fel a régóta keresett Higgs-bozon ütközések nyomait, vagy a szuperszimmetrikus részecskéket. Az érdem természetesen a genfi CERN-é lesz, ha lesz, de Budapest szerepe elvitathatatlan. Lévai Péter szerint az adatközpont kapacitásának hatvan-hetven százalékát a CERN köti le, a többit hazai kutatási kísérletek foglalhatják le – például a Semmelweis Egyetem genetikai kutatási eredményeit is itt dolgozzák fel.
A genfi központú CERN 1954-ben jött létre, 20 tagállama van, Magyarország 1992. július elsején csatlakozott a szervezethez. A nagy energiás részecske- és magfizika-kutatásban élenjáró CERN 2011-től világlaboratóriumkéntműködik, amelyet a világminden országból használnak a kutatók, évente mintegy 13 ezren. Magyarországról évente 60-70 mérnök, fizikus és informatikus kapcsolódik be a CERN különböző kísérleteibe.
„Ha ezt meg tudjuk csinálni, óriási presztízst jelent majd a magyar fizikusoknak, informatikusoknak. Aki az itteni központban dolgozik, az a genfi információtechnológiai központban is jó eséllyel kap állást” – jósol Lévai Péter.
