Megkerülte a Földet az első napelemes hajó
A Turanor PlanetSolar ezzel az úttal beírta magát a rekordok könyvébe, hiszen ez az első napenergiával működő hajó, amely körbeutazta a világot. „Az úttal bebizonyítottuk, hogy a napenergia-technológia a legnehezebb körülmények között, így például a tengeren is képes hosszan tartó és biztonságos működésre” – mondja Pascal Goulpié légkörkutató, a program társalapítója.
A Turanor PlanetSolar a 2004-ben megálmodott terv alapelemeként épült meg. A 95 tonnás, karbonszálas katamarán felszínére 530 négyzetméternyi felületű napelemet építettek, ezzel a rendszer 90 kilowatt elektromos áram előállítására képes. Ezzel az árammal pörgette a villanymotor a propellert, miközben az elektromos energia tárolására 10 tonnányi lítiumakkumulátor szolgált.
Napelemekkel számos eszközt mozgatnak manapság, a hajózás azért került az érdeklődés középpontjába, mert a vízi szállítás a leginkább energiahatékony közlekedési eszköz. Gregory Offer, a londoni Imperial College elektrokémikusa szerint ezzel magyarázható, hogy a világon szállított termékek 90 százaléka vízen jut célba. A tengeri hajókon rendszerint dízelmotorok dolgoznak, amelyek nagyon hatékonyak teljes terhelés mellett, ugyanakkor energiapocsékolásról kell beszélni részleges terheléskor, illetve a kikötői manőverezés során. Ám járjanak félig vagy tele, ezek a hajók mozgásuk során elképesztő mennyiségű kén-dioxidot és nitrogén-oxidot bocsátanak ki. Offer becslése szerint a világ 15 legnagyobb teherhajója annyi kén-dioxiddal terheli a légkört, mint amennyivel 760 millió autó. Nyilvánvaló tehát, hogy a tengeri közlekedést korszerűsíteni, környezetbaráttá kellene tenni.
Goulpié szerint a Turanor PlanetSolar megépítése és másfél éves működésének tapasztalata jelentős előrelépést jelenthet a napenergia ilyen célú hasznosításában. A kutató fontosnak tartja, hogy az út során a jacht károsanyag-kibocsátása lényegében nulla volt. A veszteséget három napelem elvesztése jelenti – mindháromra ráesett valaki és összetört.
A napelemeket összekötő elektromos csatlakozók is jól vizsgáztak, hiszen az 1200-ból mindössze öt ment tönkre a korrózió miatt. Ez meglehetősen jó arány, hiszen a hullámzás és a pára miatt folyamatosan sós víz került az elemekre. „A panelekre kerülő só és a tengeri homok csökkenti a teljesítményt, ezért, ha nincs eső, kéthetente le kell mosni a napelemeket” – ad praktikus tanácsot a jövő napelemes tengerjáróinak Goulpié. Offer szerint az út bebizonyította, a tengeren is lehet károsanyag-kibocsátás nélkül hajózni.
Nemcsak a vízen, hanem a levegőben is egyre nagyobb távolság leküzdésére képesek a napelemes eszközök. A legújabb hírek szerint a svájci Bertrand Piccard a Földközi-tengert átszelve 2500 kilométeres táv megtételére készül Solar Impulse nevű napelemes repülőjével. Ha sikerül, akkor újabb próbautakat követően a tervek szerint 2014-ben világ körüli útra indul.
Piccard különleges gépével két éve 26 órán át repült. Svájci indulással eljutott már Franciaországba és Belgiumba, májusban azonban együléses gépével a Pireneusokat és a Gibraltári-szorost átszelve Marokkóba indul madridi és rabati leszállással. Útjának célja a Marokkó délnyugati részén fekvő Varzazát.
A Solar Impulse nevű naprepülő – amelynek útjairól folyamatosan beszámolt lapunk – ötlete 2003-ban fogalmazódott meg. A gép 64 méteres fesztávolságú szárnyain 12 ezer szilíciumcellát helyeztek el, azok gyűjtik be a nap energiáját a négy, egyenként 7,5 kW-os villanymotor működtetésére. A repülő súlya 1,6 tonna. Az ötletgazda Bertrand Piccard volt (az ő nevéhez fűződik a Föld első hőlégballonos körberepülése is), a terveket az École Polytechnique Fédérale de Lausanne készítette. A projekt olyan komoly támogatókat tud felmutatni, mint az Európai Bizottság és az Európai Űrügynökség (ESA).
A földi napelemes közlekedés már versenyzésre alkalmas járműveket is gyárt. A napelemes autók világhírű versenyét, az ausztráliai World Solar Challenge-t tavaly a japán Tokai csapat nyerte meg. A 3021-es kilométeres futam az északi Darwin városától a déli Adelaide-ig tartott, a távot harminchét autó tette meg. A World Solar Challenge-en főleg egyetemistákból és kutatókból álló csapatok vesznek részt, ám az itt látott megoldások átkerülnek a világcégek prototípusaiba is.
