Idén januárban az interneten közzétett tartalmak törlésére vonatkozóan az 1995-ben általánosan lefektetett uniós adatvédelmi alapelvek átfogó reformját javasolta az Európai Bizottság igazságügyi biztosa. Viviane Reding szerint erre azért van szükség, mert a közösségi szolgáltatások rengeteg információhoz férnek hozzá. A tervezett változtatások, a „felejtéshez való jogok” azt jelentik, hogy az állampolgárok kérhessék a róluk szóló adatok teljes törlését is. Természetesen nemcsak a közösségi oldalak kezelőire vonatkozna az új irányelv, hanem minden tárhelyszolgáltatóra.

– Jelenleg az a helyzet, hogy a felhasználó szerződést köt a tárhelyszolgáltatóval, amely a feltöltött tartalmak kezelését is szabályozza. Minden cégnek ilyen szempontból saját szabályzata, saját „játszótere” van – magyarázza dr. Ormós Zoltán infokommunikációs szakjogász. – Ezt a felhasználók 90 százaléka nem olvassa el, gyakran nincs ismegmagyar nyelven. Így lehet, hogy mára a Facebook felhasználóinak nagy része gyakorlatilag „beszerződött” egy másik állam, a Facebook esetében pl. az USA joghatósága alá. E szerint – hatalmas összegekért – csak Kaliforniában lehetne perelni az FB-t. Mindenképpen érdemes tehát, akár utólag is átolvasni a szerződési feltételeket, és átnézni azokat a lehetőségeket, amelyeket technikai, működési oldalán biztosít a Facebook. Probléma esetén több jogorvoslati lehetőség is van, mi úgy látjuk, jól működik a Facebookon az ún. „belső biztonsági őrség” – ismerteti a gyakorlatot a szakember.

Legegyszerűbb persze ez esetben is az lenne, ha megelőznénk a visszaéléseket. Ehhez a biztonságos internetezést tanító szakemberek és portálok hatékony segítséget nyújtanak: pl. a Biztonsagosinternet.hu, a Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ honlapja. Törekedjünk arra, hogy csak olyan tartalmat töltsünk fel, amit nagy nyilvánosság előtt és hosszú távon is vállalunk, ne bízzunk abban, hogy „csak” ismerőseinkkel osztottuk meg. Ha már az ő üzenőfalukra kerül a tartalom, attól kezdve bárkihez eljuthat.