Nyit a Pacsi
Az idehaza kuriózumnak számító létesítményt Bakonybélben alakították ki,mivel a bakonyi hegyek ölelésében rendkívül alacsony a fényszennyezettség.
Somlai Szilárd projektmenedzser szerint olyan létesítményt hoztak létre, amely nemcsak az év 80-100 napján nyújt izgalmakat, amikor a légköri viszonyok lehetővé teszik az égbolt távcsöves megfigyelését, hanem képes bármely év- és napszakban maradandó élményt nyújtani a látogatóknak.
A Pannon Csillagdát a megálmodói már most is csak Pacsiként emlegetik, abban bízva, hogy ezen a becenéven könnyebben felkeltheti a turisták érdeklődését. A beruházás 421 millió forintba került, ebből 360 millió forintot tett ki az uniós támogatás, a vidékfejlesztési tárca 61 millióval segítette a csillagda létrejöttét.
A létesítmény lelke a távcsőkupola. A távcsőcsokrot, továbbá a kupola falát és tetejét számítógép-vezérléssel mozgatják. Négy különböző távcső áll a látogatók rendelkezésére, ezek közül a legérzékenyebb és legnagyobb – 40 centiméter átmérőjű – berendezést megfelelő időjárási körülmények között a kutatók használhatják. A turisták számára a másik három távcső is épp elég izgalmat tartogat, amelyek közül az egyik egy naptávcső: ezzel fényes nappal is lehet fürkészni az égboltot, pontosabban a saját csillagunkat. Éjszakánként elsősorban a csillagászok használhatják a létesítményt, de előzetes bejelentkezés után bárki beszállhat az esti távcsövezésbe.
Annak is kínálnak látnivalót, aki esőben vagy ködben tér be a Pacsiba, a csillagda kuriózumának számító, 3D-s élményt nyújtó, 52 férőhelyes planetáriumban ugyanis egymás után kezdődnek a vetítések. Az amerikai Denver Egyetem által készített 22 perces, szinkronizált ismeretterjesztő filmek –amelyekkel különböző korosztályokat céloztak meg – az univerzum keletkezéséről, a naprendszerről, valamint a fekete lyukakról szólnak. Somlai Szilárdtól megtudtuk, hogy a csillagda jövőbeli tervei között saját gyártású filmek elkészítése is szerepel.
Az időjárástól függetlenül látogatható a Pacsi csillagászat- és űrkutatástörténeti kiállítása is. A csillagászati tárlaton makettek, korabeli távcsövek, oktánsok, szextánsok, térképek segítségével követhető nyomon a csillagászati navigáció fejlődése. Az űrkutatásról szóló kiállítás érdekességei közé tartozik egy F–104-es amerikai vadászgép eredeti pilótaülése (ezen a típuson képezték ki az Egyesült Államokban az asztronautákat), valamint az Apollo 11 űrhajósai által viselt szkafandernek, továbbá a magyar mérnökök által tervezett Opportunitynek, azaz a Marsjárónak az élethű mása is.
