Fogbélből készült az idegsejt
A jelenleg folyó, „in vivo” kísérletekből pedig arra lehet következtetni, hogy ezek az őssejtek alkalmasak lehetnek például gerincsérülések gyógyítására – ismertette egy tegnapi háttérbeszélgetésen egy európai uniós Támop pályázat keretében folyó program kutatási eredményeit Varga Gábor, a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Orálbiológiai Tanszékének vezetője.
A fogbél idegszövet eredetű sejtek átalakulásával jön létre, így kézenfekvőnek tűnt az a feltételezés, hogy az itt található őssejtekből némi trükközéssel idegsejtek hozhatók létre. Az ötletet tett követte: a pulpában található sejtek különböző irányú differenciálásával kémcsőben különböző típusú szöveteket hoztak létre.
Ezek között voltak fogat építő sejtek és idegsejtek. A Varga Gábor vezette Molekuláris Orális Biológiai Kutatócsoport először arra volt kíváncsi, hogy a fogbélből kinyert, idegi irányba elődifferenciáltatott sejtek képesek-e az élő szervezetben megmaradni. A kutatók sérült agykéreggel rendelkező patkányok esetében sikerrel bizonyították, hogy az agyba juttatott sejtek legalább négy héten keresztül éltek, és megőrizték idegsejt-tulajdonságaikat.
Ezt követően kezdték vizsgálni, hogy miként alkalmazhatók a pulpából nyert sejtek a gerincvelő sérülése esetén. „A gyógyulás sokkal inkább kézzelfogható és követhető az ilyen sérüléseknél, s a későbbi emberi felhasználás is reális lehet ezen a területen” – hangsúlyozta a bemutatón a kutatási irányt Varga Gábor, aki szerint hasonló vizsgálatok az Egyesült Államokban már a humán kipróbálás fázisában vannak, ám ezekben embrionális jellegű őssejteket alkalmaznak.
Ahhoz, hogy miért lehetnek hatékonyak a fogeredetű őssejtek, érdemes megnézni, hogy mi történik a gerincvelő sérülésekor. Az idegek elvágódása, roncsolódása esetén nemcsak arról van szó, hogy ezek a sejtek nem tudnak úgy összenőni, mint a csontunk. A szakadás helyén jelentős gyulladás is kialakul, amelyre a szervezet erős immunreakcióval válaszol, ez pedig végeredménybenmaszszív szövetpusztuláshoz vezet. Ebben a helyzetben a gyulladásos folyamat csillapítására és az elvesztett idegelemek pótlására van szükség. „A fogeredetű őssejtek egyszerre rendelkeznek mindkét képességgel, vagyis immunszuppresszív (immunválaszt gátló) hatásuk is van, és új idegsejteket is létre tudnak hozni” – magyarázta a tanszékvezető. A fogeredetű őssejtek hatásait egyelőre még csak gerincsérült patkányok segítségével, állatkísérletekben vizsgálják, de elképzelhető, hogy akár már öt éven belül elkezdődhetnek a humán vizsgálatok.
